Fontosabb határozatok 1872-től.
Fontosabb határozatok 1872-től.
Ez időtől kezdve a vármegye csendesen, de serényen működött, iparkodott a közigazgatásnak az egész vonalon való fejlesztésére. Időrend szerint közöljük az érdekesebb határozatok kivonatát: 1872 márczius 19-én 52 szóval 22 ellenében elítéli a megye a Tisza Kálmán-féle osbrukcziót s a Deák-pártnak bizalmat szavaz; november 12-én feliratot intéz a kormányhoz a jezsuiták beözönlése ellen. 1875 május 15-én Esterházy István gr.* főispánná való kinevezése és beiktatása. 1877 deczember 18-án jelenti az alispán, hogy a gyújtogatók ellen statáriumot hirdetett ki, mire a tűzesetek azonnal megszűntek. 1878 november 18-án a király köszönő iratának felolvasása azért, hogy a mozgósítás alkalmával a katonák oly gyorsan bevonultak. 1879 junius 25-én jelentés, mely szerint a jét 19 községben mindent elvert; inségi bizottság alakult s az év folyamán serényen működött. 1880 deczember 20-án Bacsák Pál állásáról való lemondása és elbúcsuztatása. Ugyanezen az űlésen szóba került a pozsonyi kórház ügye, melynek telkét Pozsony városa az 50-es évek elején volt beteglétszám alapján, 30000 frt tőke értékben, oly föltétel alatt adta át, hogy a pozsonyvárosi szegények ingyen ápoltassanak a mi mintegy 1500 frt évi kiadást képviselt, míg most a városi szegények ápolása a 10000 frtot is meghaladja, s az így támadt kiadási többletet a vármegyebeli betegek és községek kénytelenek viselni. A vármegye fölírt e tárgyban s megkezdődtek a tárgyalások és pedig jó eredménynyel, a mennyiben a vármegye közönsége e jogtalan tehertől megszabadult. 1881 jan. 24-én Schott József alispánná választása. 1882 november 20-án Kossuth Lajost a megye 80-ik születésnapja alkalmából örömmel üdvözli. Kossuthnak erre az üdvözletre való feleletét 1883 április 9-én olvasták fel. 1883 decz. 17-én a vármegye elvállalja az újonan alakult Pozsonyi Magyar Közművelődési Egyesülettel szemben a védőséget. Az egyesület élén Rimely Károly dr. apát, 1884 őszétől kezdve Pálffy István gr. állott, 1901-től kezdve pedig Apponyi Albert gr.* áll.
Esterházy István gr. a család erdélyi ágából származott. 1848–49-ben a szabadságharczot végigküzdötte, s egyike volt ama tiszteknek, a kik Görgey üzeneteit az orosz parancsnokkal közvetítették. 1867 után képviselő volt s a balközépnek rendületlen híve. 1875-ben főispánná kineveztetvén, ezt az állását 1889-ig nagy tapintattal töltötte be, a mikor megrongált egészségére való tekintettel leköszönt. Gr. E. István veje volt a 49.-i martirnak, Jeszenák János bárónak; napa, született Forgách Alojzia grófnő, tevékeny részt vett a pozsonyi és a megyei jótékonysági egyesületek működésében. Ennek leánya özv. gr. Esterházy Istvánné, szintén mindenütt ott van, a hol jót kell tenni. Utóbbinak fia, János gróf buzgó elnöke az Orsz. Magyar Szövetségnek.
Nagyapponyi Apponyi Albert gróf, Györgynek és Sztáray Julia grófnő fia, született 1846 május 29-én, már kora gyermekségében föltünt nagy szellemi fejlettsége, a mi az életben is bevált. 1872-től kezdve országgyűlési képviselő s mint ilyen mindig a nemzeti irányhoz tartozott, 1899-ig, a midőn Széll Kálmán került a miniszteri székbe, őt pedig a Ház elnökévé választották, a mely állásáról 1903 deczember havában leköszönt. Politikai működését más helyen méltatjuk; itt csak azt említjük meg róla, hogy ő, midőn nyilvános szereplése nem akadályozza, állandóan a pozsonyvármegyei Eberhardon lakik, a pozsonyvármegyei bizottmánynak tagja, a Közművelődési Egyesület elnöke.
Az egyesület főjegyzője 1887 márcziuásig id. Burián Pál volt, 1895 végéig Németh Dezső dr., aztuán rövid ideig Szmertnik Endre, kinek halála után Lázár Kálmán választatott meg, a ki a jegyzőséget 1901 végéig viselte, a mikor ismét id. Burián Pál foglalta el az állást. Az egyesület vagyona 1902 decz. 31-én 52.706 K. 72 fillér volt.
1885 május 18-án ünnepelte a vármegye Esterházy István grófnak 10 éves főispáni jubileumát. 1885 aug. 31-én érkezett be a jelentés Schott József alispán elhalálozásáról, mire Klempa Bertalan* főjegyzőt 189 szóval 665Földes Gyula 76 szavazata ellenében alispánná választották. 1889 febr. 19-én 73 szótöbbséggel kimondotta a vármegye, hogy a tárgyalás alatt levő véderőtörvény 25. paragrafusát a nemzet alkotmányára sérelmesnek tartja, s ilyen értelemben fölír. Jún. 15-én leirat érkezik a vármegyéhez, mely szerint Esterházy István gróf főispáni állásától fölmentetett, s helyette Zichy József* gróf neveztetett ki, a kit azonnal be is iktattak.
Klempa Bertalan kir. tanácsos 1849-ben szül. Detrekő-Szentmiklóson, a XVII. század közepe óta ottlakó nemesi családból. Tanulmányait Nagyszombatban és Győrött folytatta és Pozsonyban végezte. 1872-ben megyei szolgálatba lépett és kitünő szorgalma és képzettsége által gyorsan haladt előre, úgy hogy 1883-ban már a vármegye főjegyzője, 1881-ben pedig alispánja lett. 1901 végétől kezdve 1903 decz. 20-ig a főispáni szék üresedésben lévén, a főispán teendőit is ő végezte. Szorgalmas, lelkiismeretes, ügybuzgó hivatalnok, az alája rendelt tisztviselők valóságos atyja. – A Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke.
Zichy József gr., a főrendiház tagja, v. b. t. t., sz. 1841-ben. Tanulmányait Nagyszombatban, Pozsonyban és Bécsben végezte. Jogtudori oklevelének megszerzése után nagy tanulmányútat tett Európában és Ázsiában. 1865-ben a szempczi választó-kerület képviselővé választotta, 67-ben a kereskedelmi miniszteriumban osztálytanácsos, majd közmunka- és közlekedésügyi miniszter lett. Egy ideig Fiume kormányzója volt, majd Pozsony vármegye főispánjává nevezték ki, a mely állásáról az egyházpolitikai viták alkalmából lemondott s azóta a politikától visszavonult.
Majláth György.
1890 május 12-én jelentés érkezik a Tisza-kormány bukásáról és a Szapáry kormány kinevezéséről. 1891 febr. 16-án a községi állatorvosi intézmény meghonosítása, s a csallóközi vasúti építéséhez küldöttség kirendelése. 1892 nov. 26-án Kossuth Lajost 90. születésnapjának alkalmából melegen üdvözlik. 1893 május 15-én több törvényhatóság megkeresésére, melyekben aggodalom van kifejezve az egyházpolitikai törvényjavaslatok tartalmára nézve, a megye 150 szóval 92 ellenében napirendre tért át, a mi a javaslatok ellen állástfoglaló főispánt annyira elkeserítette, hogy lemondással fenyegetődzött, mire a vármegye nyomban felírt, hogy a főispán lemondását ne fogadják el. Mégis, midőn nov. 27-én a főispán fölmentését és az azonnal beiktatott Szalavszky Gyula kinevezését felolvasták, a fölmentést a vármegye tudomásul vette. 1894 decz. 17-én a vármegye 124 szavazattal 64 ellen elfogadta, hogy a kormánynak az egyházpolitikai törvények szentesítése alkalmával köszönet szavazandó meg. 1895 febr. 18-án tárgyalták a Bánffy-féle miniszterium kinevezését. Nem akarunk sebeket felszaggatni, azért a választásoknál történt dolgokat mellőzzük. 1896 febr. 24-én a vármegye 70.000 frtot utalványozott az útalapból a csallóközi vasút kiépítésére. Május 18-án volt a millenáris díszgyűlés, melyen Zsigárdy Gyula tartott a jegyzőkönyv szerint „föülmulhatatlan szónoki művészettel” ünnepi beszédet. 1898 április 11-én az 1848-iki törvények szentesítésének 50-ik évfordulója alkalmából díszgyűlés volt, melyben Gond Ignácz esperes tartott díszbeszédet, s melyből hódoló felirat ment a királyhoz. 1899nove. 28-án tudomásul vette a vármegye Szalavszky Gyulának főispáni állásától való fölmentését, elbúcsuzott tőle, s az új főispánt, Vay Dénes bárót beiktatta. Ugyanekkor Bartal Aurél indítványára az ellenzék obstrukczióját helytelenítette. 1891 decz. 12-én volt, Osztroluczky Géza, Trencsén vármegye főispánja, mint kormánybiztos elnöklete alatt, az általános tisztújítás, a melyen a tisztikar megválasztatott, jelesen:
Alispán: Klempa Bertalan; főjegyző: Petőcz Jenő; aljegyzők: Füzék Sándor, Horváth Géza, Vermes Samu, Paulovics János; ügyészek: Petrovits Ödön,* Olgyay Árpád; főorvos: Zsigárdy Aladár dr.; a kórház főorvosa: Krisztián János dr.; az árvaszék elnöke: Prikkel Lajos; ülnökök: Botló Ignácz, Baján László, Lajszky Lajos dr., Gödölle Kálmán, Lázár Kálmán; jegyzők: Sztrelka János, Rásó Gyula dr.; árvás-nyilvántartó: Szabó Zsigmond; levéltáros Spalovszky Gyula. A járásokban: főbírák: Bézay Szilárd (Pozsony), Nagy Ágost (Malaczka), Vermes Zoltán (Nagyszomba), Burián Pál (Szempcz), Druga Sándor (Somorja), Németh Dezső dr. (Dunaszerdahely), Új István (Galánta); szolgabírák: Bincsik Pál, Mayer 666György, Peczkó J., Holba Ernő, Perger István dr., Nedeczky Jenő, Ernyey Gyula, Galgóczy Jenő,* Prikkel Dezső, Nagy Rezső, Vermes Ferencz, Panajott Gyula és Jandli-Döbrentey Sándor.
Petrovits Ignácz 1848-ban esküdt, 61-ben szolgabíró, 67-ben közgyám volt. Fia, Gyula al-, később főügyész volt, ennek helyébe ifjabb fia Ödön lépett.
A vajkai Molnár-család különösen Vajka-Szék területén játszott szerepet. László 72-ben főbíró, most nyugalomban van.
A réthei Prikkel-család több vármegyei tisztviselőt adott a vármegyének. Jelenleg Lajos az árvaszék elnöke, fia Dezső szolgabíró.
Zsigárdy Imre 1861-ben főbíró volt; fia Gyula a vármegye-bizottságnak tevékeny tagja és országgyűlési képviselő volt; másik fia Aladár, Pozsony vármegyének tevékeny főorvosa.
A múlt század elején Galgóczy Antal alispán volt és, bár nagyon tartóztatták, 1810-ben állásáról végleg lemondott, ifj. Antal 1848–49-ben honvéd, s jelenleg igen tekintélyes tagja a megyebizottságnak. Antal nevü fia, megyebizottsági tag, Jenő nevü fia pedig jelenleg szolgabíró.
A 70-es évek elejétől kezdődőleg a vármegye nagyszámú szabályrendeletet alkotott, megteremtette a tisztviselők nyugdíjalapját, a mely 1902 decz. 31-én 362.000 K. vagyonnal bírt és ugyanekkor a 220.000 K. vagyonnal rendelkező jegyző-nyugdíjalapot.
1902 jan. 17-én tárgyalták azt a leiratot, mely szerint a már mintegy félév óta nem működő Vay Dénes báró főispáni állásától fölmentetett, s ettől kezdve 1903 decz. 20-ig Klempa Bertalan alispán látta el a főispáni teendőket is. 1903. decz. 21-én Bartal Aurél foglalta el a főispáni széket.
1903. évi január hóban történt a fő- és árvapénztárban kezelt értékeknek a kir. adóhivatalba való átadása. Átadott összesen: az árvapénztárból tőkék és elkönyvelt értékek czímén 3.931,914 kor. 52 fill. A főpénztárban kezelt értékek és alapítványok értéke kötelezőkben, értékpapirokban és készpénzben 2.810,419 kor. 91 fill. volt. Összesen tehát 6.742,334 kor. 43 fill. értéket és készpénzt adott át a vármegye a kir. adóhivatalnak és dícséretére válik a vármegyének, hogy a főkönyvek és a pénztárakban őrzött értékek között egy fillér különbözet sem mutatkozott és bár az átadás hetekit tartott, a mi az átadási munkálatok alaposságát bizonyítja, az átadásnál egyetlen fennakadás sem történt.
Az 1903. februárban tartott közgyűlésből felírt a vármegye az országgyűléshez, hogy azok a III. osztályú kereset-adó alá eső polgárok, a kik czégüket nem magyar nyelven is hirdetik, törvényhozási intézkedés útján pótadóval rovassanak meg, és hogy az álladalmi egyedárúság tárgyát tevő ingóságok elárúsítására csak magyarul tudó magyar honpolgárok nyerjenek engedélyt. A felíratot 1903. évi nov. elejégi 57 törvényhatóság támogatta és a megyében és Pozsony városában a feliratnak az a látható eredménye van, hogy a dohányárús boltokról eltűntek a német czégtáblák.
Az 1903. decz. 21-én tartott közgyűlésben volt Bartal Aurélnak a főispáni székbe való beiktatása, és mivel Bézay Szilárd, pozsonyi járási főszolgabíró nyugdíjba ment, ugyanakkor volt a részletes tisztújítás, melyen Füzék Sándor első aljegyzőt központi főbírónak választották, minek következtében a II., III., IV. aljegyző egy fokkal előlépett és IV. aljegyzővé Heim Narcziszt választották meg; ugyanakkor a főispán Dóka Sándort, Bartal Jánost és Józan Istvánt közigazgatási gyakornokká nevezte ki és a jegyzői karba osztotta be őket.
Megemlítendő, hogy Pozsony vármegye közigazgatása mintaszerű, a mit az alább következő ügyforgalmi kimutatás is bizonyíthat.
A vármegye 1903. évi ügyforgalmi kimutatása:
A hivatal és hivatalfőnök megnevezése
|
Hátralék 1902-ből
|
Befolyt 1902-ben
|
Összesen
|
Elintéz-
tetett
|
Elintézetlen maradt
|
Központ, alispáni hivatal, alispán: Klempa Bertalan
|
251
|
31007
|
31258
|
31115
|
143
|
Pozsonyi járás, főbíró: Bézay Szilárd
|
–
|
12313
|
12313
|
12282
|
31
|
Alsócsallóközi járás, főbíró: Németh Dezső dr.
|
–
|
15067
|
15067
|
15051
|
16
|
Felsőcsallóközi járás, főbíró: Drugha Sándor
|
–
|
18301
|
18301
|
18273
|
28
|
Galántai járás, főbíró: Új István
|
–
|
20508
|
20508
|
20507
|
1
|
Malaczkai járás, főbíró: Nagy Ágoston
|
–
|
14099
|
14099
|
14079
|
20
|
Szempczi járás, főbíró: Burián Pál ifj.
|
–
|
8523
|
8523
|
8523
|
–
|
Nagyszombati járás, főbíró: Vermes Zoltán
|
–
|
14500
|
14500
|
14500
|
–
|
Bazin rtv., polgármester: Machatt Antal
|
–
|
6585
|
6585
|
6585
|
–*
Ezekbe a számokba a rendőrkapitányi és kihágási ügyek nincsenek fölvéve.
|
Modor rtv., polgármester: Boruta Pál
|
–
|
3876
|
3876
|
3871
|
5*
|
Nagyszombat rtv., polgármester: Francisci Lajos dr.
|
–
|
10136
|
10136
|
10089
|
47*
|
Szentgyörgy rtv., polgármester: Jánoska Gyula
|
–
|
3010
|
3010
|
3010
|
–
|
Pozsony vármegye élén 1809-tól kezdődően a következő főispánok és főispáni helytartók állottak (az évszám az elhalálozás vagy lemondás idejét jelenti): 1809. Pálffy József gr.; 1810. Pálffy Lipót gr.; 1822. Pálffy Károly gr.; 1825. Pálffy József hg.; 1827. Pálffy Ernő gr.; 1828. Pálffy Fidél gr.; 1832. Pálffy Ferdinánd gr.; 1835. Pálffy Ferdinánd Lipót gr.; 1841. Pálffy 668Károly gr.; 1847. Pálffy Móricz gr.; 1848–49. Pálffy József gr.; 1861. ugyanaz; 1862–67. Neszter József, 1867–69. ismét Pálffy József gr.; 1871. Pálffy János gr.; 1875. Esterházy István gr.; 1889. Zichy József gr.; 1893. Szalavszky József; 1898–901. Vay Dénes báró, 1903-tól pedig beleházi Bartal Aurél.
A dévényi Árpád-szobor.
Saját felvételünk
Pozsony vármegye alispánjainak névsora 1809-tól kezdve: Galgóczi Antal (1810. leköszönt); Pettényi János és Gudits Ferencz (1810); székhelyi Majláth György* és galánthai Fekete János (1817); Majláth György 1812-ben királyi biztosnak kinevezve; galánthai Fekete János és beleházi Bartal György (1822); 1823-ban Fekete János táblabírónak kineveztetvén, helyébe 1824. Bartal György és másodalispánnak Olgyay Zsigmond lett megválasztva, utóbbi csakhamar táblabírónak neveztetvén ki, helyébe kisjókai Takáts Gáspárt választották. 1828. Bartal György királyi itélőmesterré neveztetvén ki, helyette kisjókai Takáts Gáspárt és másodalispánnak sárosfai Bittó Bénit választották. Takáts 1831-ben kolerában meghalt, mire Bittó Béni és Fekete Ferencz választatott meg, utóbbi csakhamar követté lett s helyét nyéki Németh János foglalta el; ez is követté választatván, helyét 1833-ban Jablánczy József foglalta el. 1837-ben Bittó Béni és Jankó Mihály, 1846. Jankó Mihály és Petőcz György, utóbbi 1849 május 24-én agyonlövetett, 1861. Olgyay Titus és Bittó Kálmán, 1862. a főispáni helytartó által kinevezve Jablánczy Zsigmond és Udvardy Ferencz, 1867. Bittó Kálmán és Ollé Lajos, 1872-től csak Bittó Kálmán, ez 1873-ban képviselővé választatván, benefai Bacsák Pál, 1880-tól Schott József, 1885-től Klempa Bertalan volt a vármegye alispánja.
Székhelyi Majláth György 1809. márcz. 6-án mint Pozsony vármegye aljegyzője kezdte nyilvános pályáját, 1810-ben főjegyző, 1817-ben első alispán lett, 1822-ben helytartótanácsosnak nevezték ki; ettől kezdődőleg Pozsony vármegye nyilvános ügyeire megszünt közvetetlen befolyást gyakorolni. Hogy minő köztiszteletben állott, arra nézve bizonyságot tesznek az eltávozása alkalmával mondott és a jegyzőkönyvbe szószerint bevett búcsuztató beszédek. Az 1861. év tavaszán bekövetkezett elhalálozása alkalmából, Pozsony vármegye április 22-én tartott űlésében, a vármegye körül szerzett érdemei elismeréséül, emlékét jegyzőkönyve iktatta.
* * *
Források: a vármegyei levéltári adatok és jegyzőkönyvek, a r. tan. városok jegyzőkönyvei, a szerző birtokában levő egykorú följegyzések, Rüsztov: „Magyar hadjárata”, Klapka: „Emlékirataim”.
