Lipót főispán.
Lipót főispán.
Lipót 1739 okt. 24-én Stomfán született. Tanulmányai befejeztével udvari szolgálatba lépett. 1759-ben cs. kir. udvarnok, 1762-ben a m. kir. udvari kanczelláriánál udvari tanácsos, 1772 jan. 1-én államtanácsos lett. Mária Terézia királynő 1775-ben Csongrád vármegye főispáni székét ajánlotta fel neki és e méltóságába gróf Batthyány József kalocsai érsek nagy ünnepélylyel iktatta be. Ugyanekkor m. kir. főudvarmester lett. 1780-ban, Mária Terézia királynő halálával, lemondott főispáni állásáról s egy időre birtokaira vonult vissza. Midőn azonban II. József törvénytelen rendeletei felkeltették az általános elégületlenséget, Csongrádban megtagadták a török háború folytatásához szükséges hadisegélyt és a vármegye ellenállásával szemben a királyi biztos is tehetetlennek bizonyult, Pálffy 1790 elején ismét elfoglalta a csongrádi főispáni széket s jelentékenyen közremunkált a forrongó kedélyek lecsillapításában. Főispáni méltóságáról 1796-ban végleg megválván, Bécsbe költözött, hol 1799 okt. 4-én meghalt.
1762 júnlius 12-én vezette oltárhoz Daun Terézia grófnőt, Daun Lipót gróf, thianoi herczeg leányát, mely házasság révén utódai a Pálffy-Daun nevet s a thianói (teanoi) herczegi czímet örökölték.
E házasságból tíz gyermek született: Ferencz (szül. 1763, megh. 1803) cs. kir. kamarás, görczi kormányszéki tanácsos; Lipót József (szül. 1765, megh. 1788), papi pályára lépett; Károly (szül. 1767, megh. 1823), a gróf Erdődy-féle huszárezredben kapitány, majd mint őrnagy nyugalomba vonult; Mária Terézia (szül. 1768), férje gróf Nádasdy Lipót; Ernő (szül. 1769, megh. 7201832. nov. 30-án Hernaslban), cs. kir. kamarás, a souver. máltai lovagrend tagja, előbb a Gyulay-féle granátos-ezredben kapitány, 1827-től kedzve a család seniora volt; Jozefa (szül. 1771, megh. 1772); Domonkos (szül. 1772, megh. 1772.)
