Lipót Károly Nándor, a hadműveleti iroda főnöke.

Teljes szövegű keresés

Lipót Károly Nándor, a hadműveleti iroda főnöke.
Lipót Károly Nándor 1834 november 21-én született. Ifjúságát Stomfán a szülői háznál töltötte. Első nevelője a későbbi nagynevű történetíró, Ipolyi Arnold püspök volt, a ki 1864 végéig tartózkodott a családnál. Ezután Lipót a bécsújhelyi katonai akadémiába ment, de ebben az idegen légkörben is megőrizte magyarságát és nemzeti érzületét, mely miatt tömérdek összeütközése volt az ottani növendékekkel. Kedves költője Petőfi volt, kinek 722műveit csak lopva olvashatta. Az előljáróság egy ízben, e költemények olvasása alkalmával, tetten érte és ezért szigoruan megbüntette. Hazafias nyilatkozatai miatt tanárai lázadóként szokták emlegetni; de fényes tehetsége és szorgalma csakhamar megszerezte számára a tiszti bojtot. Ifjú korában nagy gondot fordított a testi nevelésre s mint hadnagy a legjobb vívó, lövő, kitünő lovas és tánczos hírében állott. 1853-ban hadnagy lett s Schwarzenberg-féle lovas-dzsidásezredben, mely akkoriban Gyöngyösön állomásozott. 1854-ben mint főhadnagy a 6. számú huszárezredhez helyeztetett át. Ebben az időben kezdte tanulmányozni Széchenyi István műveit, melyeknek hatása alatt csakhamar Széchenyi eszméinek egyik zászlóvivője lett. 1857-ben Bécsbe ment a hadiiskolába, 1859-ben kapitány lett a gróf Radetzky-féle huszárezredben, majd Károly Ferdinánd főherczeg mellé került segédtiszti minőségben. A villafrancai békekötés után visszatért Magyarországba. Erre az időre esik bizalmas ismeretsége Széchenyi Istvánnal, a kit döblingi magányában gyakran felkeresett. 1860 tavaszán, az olasz-római háború küszöbén, áthajózott Anconába, hol kardját a pápának ajánlotta fel. A hadtudományban való jártassága itt is kiváló szerepkört biztosított neki, mert csakhamar Lamoricičre tábornok mellé osztották be őrnagyi ranggal, és később a hadműveleti irodának főnöke lett. Érdemei elismeréséül a vitézségi arany érmet nyerte. 1860 őszén visszajött Magyarországba s Pozsony vármegye november 17-én megtartott közgyűlésén aljegyzővé választotta meg. Erős szellemi túlerőltetés következében azonban annyira megbetegedett, hogy hosszabb ideig le kellett mondania a közszereplésről. 1863–68-ig Somfán tartózkodott. Miután azután szülői Stübing várába költöztek, ő Gráczban telepedett le; de tettvágyó lelke itt sem hagyta pihenni. Gráczban magyar olvasó-egyletet alapított, majd a festészetre adta magát. 1868-ban Vilmos öcscsével külföldre ment és együtt beutazták egész Nyugat-Európát. Párisban 14 történeti képet festett. Visszatérve Magyarországba, 1879 őszén Erkel Elek és Lukácsi Sándor operettjeihez, a népszinház részére, korhű jelmezeket tervezett s az ezredéves ünnepélyhez 14 albumlapot rajzolt. 1881 október 4-én Deregnyőn nőül vette Lónyay Olga, vásárosnaményi és nagylónyai Lónyay Gábor legifjabb leányát. 1882-ben Budapestre költözött. 1883-ban baja súlyosbodván, 723Hallba ment, de augusztus havában visszatért Berkeszre, hol folyton betegeskedve, visszavonultan élt, míg 1884 szeptember 22-én a halál megváltotta szenvedéseitől. Az olaszországi hadjáratokról egy munkát írt és számos czikke jelent meg az Oest. Milit Zeitungban.

A stübingi várkastély.
Fénykép után
Lipótnak gyermekei nem maradtak. Az ő terve volt a család történetének megírása, a mely eszmét, közbejött halála miatt, meg nem valósíthatta, de öcscse Vilmos, 1885. évi január havában a grófi családnak évenként tartani szokott családi közgyűlése elé azzal a javaslattal lépett, hogy a Pálffy-Codex megindíttassék. Az erre a czélra történt előkészületnek köszönhető a jelen dolgozat, míg a „Pálffy-Codex” kiadása későbbi időkre van fenntartva.

ifj. Pálffy-Daun Lipót teanói herczeg.
Lipót Károly Nándor kisebb dolgozatai leginkább a „Fővárosi Lapok”-ban jelentek meg. Munkái még: Legrégibb magyar harczok, 1871. – Magyar emlékek külföldön, 1867. Régi hazai építészet, 1871. – A Fénykor, Daliás idők, 1880. – Kézíratban maradt: „Az öreg jó Toldi utazása Magyarországban”, melyben az ötvenes évek kormányrendszereinek intézkedéseit s általában a Bach-rendszert maró gúnynyal ostorozza. Könnyen érthető, hogy az akkori viszonyok között e mű nyomtatásban nem láthatott napvilágot. (Szinnyei: Magyar írók élete és munkái, 84–85. füzet).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages