Pál nádor.
Pál nádor.
István második testvére Pál (szül. 1589. v. 1590.), fivéreivel ellentétben a hivatalos pályára lépett. 1625. július 3-tól 1646-ig a kir. kincstár elnöke, egyúttal 1625-ben kir. főpohárnokmester és kir. udvari tanácsos, az 1630. április közepére összehívott s rövid ideig tartott országgyűlés elnöke, majd 1646. február 6-án országbíró lett. Az 1630. évi országgyűlés a rombadőlt pozsonyi királyi vár helyreállítási munkálatainak felügyelésével bízta meg. Az építkezéseket közmegelégedésre vezette. A bemutatott számadások az 1649. évi országgyűléstől átvizsgáltatván, az egybegyűlt rendek elismerést 709szavaztak neki. Az általa épített királyi vár közel két századon át állott fenn s országos fontosságú események színhelye lett. Ott ismertetett el a Habsburgház örökösödési joga 1687-ben és ott köttetett a Pragmatica Sanctio is. Országbírói méltóságában jelentékeny szerepet játszott az 1646. szeptember havában megnyílt országgyűlésen, midőn mérséklőleg igyekezett hatni a vallási sérelmek ügyében a kath. főpapság és a protestáns rendek között támadt vita folyamán. Az 1646-ik évi országgyűlésen tanúsított magatartásával annyira megnyerte a protestánsok bizalmát, hogy az 1649-ik évi országgyűlésen, az időközben elhalt gróf Draskovich helyébe – miután a többi jelölt: Forgách Ádám, Lónyay Zsigmond és Nyári Lajos visszalépett – őt kiáltották ki nádorrá.
Detrekő vár romjai.
Az orsz. képtárból
Az 1649. évi országgyűlésen, melyet ismét a vallási sérelmek foglalkoztattak, bölcs mérsékletével s jóindulatával megnyerte a protestáns rendek bizalmát, sőt mint nádor, II. Rákóczy György erdélyi fejedelem iránt is mindenkor nagy jóakaratot tanúsított. Ha a protestánsok tetszését nem is tudta minden esetben megnyerni, hazafiságát soha sem vonták kétségbe, még a Lippay esztergomi érsek ellen, az 1646. évi országgyűlésen történt fellépése alkalmával sem, de főleg azért nem, mert a bécsi udvar központosító törekvéseit sohasem támogatta és azokat nyiltan ellenezte. Mindennek ellenére az udvari körökben is nagy népszerűségnek örvendett, a mit leginkább igazol az a körülmény, hogy IV. Fülöp spanyol király az aranygyapjas-rendet adományozta neki.
Mint nádor, a jászok és kunok főkapitánya és kir. helytartó, 1651-ben pedig pozsonyi főispán és Pozsony várának örökös főkapitánya lett. Munkás életének, 1653 nov. 26-án a Pozsonyban, az általa épített palotájában bekövetkezett halála vetett véget.
Neje Belasi Khuen Francziska grófnő volt, kivel 1629 július 26-án lépett házasságra s a kitől három gyermeke származott: János Antal, János Keresztély és Mária Magdolna, a ki előbb Zinzendorf Ágost, utóbb d’Obizzi Nándor marchese neje lett.
Pál nádor bírta a borostyánkői uradalmat, melyet Rudolf király adományozott Pálffy Miklós utódainak s melyhez még a dévényi, marcheggi és bajmóczi uradalmakat szerezte meg. Fiai, ezeken kívül, még Vöröskő várának és a hozzátartozó uradalomnak egy részét is örökölték. Ugyanő alapította – a család fényének és tekintélyének emelésére – az 1653 évi november hó 5-én kelt végrendeletével, a koridősbségi és az elsőszülöttségi hitbizományokat. 710Ez az alapítás III. Ferdinánd királynak Regensburgban 1653 deczember 18-án kelt elhatározásával nyert királyi jóváhagyást. Az előbb szerzett hitbizományban az öröklés rendjét a koridősbség szabályozza, s a javak: a pozsonyi várkapitánysághoz tartozó birtokok. Élvezetökkel a mindenkori seniort megillető pozsonyi grófi méltóság jár, a melynek mai napig is meg van a közjogi jelentősége. A másik hitbizományban a javak haszonélvezete az elsőszülöttségnek az alapítólevélben meghatározott rendjéhez van kötve, s ez a detrekőváraljai hitbizomány, a mely jelenleg a család 1807-ben herczegi rangra emelt ágának birtokában van.
