Tamás nyitrai püspök.
Tamás nyitrai püspök.
Mihálynak két fia volt: Tamás és István. Az utóbbi 1637-ben halt el. Tamás első kiképeztetését 1633-ban Pozsonyban nyerte s bölcsészeti tanulmányait 1641-ben Nagyszombatban, a hittaniakat Rómában a Collegium Germanico-Hungaricumban végezte; ugyanott tartotta 1645-ben első miséjét s még ebben az évben, Lippay György esztergomi érsek alatt, az esztergomi káptalan tagja lett. Mint korának egyik legkiválóbb egyházi szónoka, gyorsan emelkedett a főpapi pályán. 1647-ben zólyomi főesperes, 1651-ben őrkanonok, 1652-ben csanádi püspök; 1654-ben Rómában járt, hogy megerősítését kieszközölje. 1658-ban esztergomi nagyprépost és váczi czímzetes püspök, 1660-ban egri, végül 1670-ben nyitrai püspök lett. Nyitrai püspöksége alatt, 7041673-ban, Nyitra várát bástyákkal megerősíttette. Ezek az erődítvények még máig is fennállanak. Főpásztori méltósága mellett egyúttal a főkorlátnoki tisztet is betöltötte. E magas méltóságra 1669 október 5-én neveztetett ki. Nagy kegyben állott Lipót király előtt, a ki őt a „tanács angyalának” nevezte. Erős hazafias és alkotmányos érzéséről tesz tanúságot az 1678. évi országgyűlés alkalmával, Hocher Pál osztrák kanczellár ellen való fellépése, melylyel a rendek előtt nagy népszerűséget szerzett, de e mellett az udvar kegyét sem veszítette el. Mint főpap, nagy áldozatokat hozott egyházmegyéje javára. A nyitrai egyházat gazdag egyházi ruhákkal ajándékozta meg; 1678-ban pedig Rákóczy Erzsébettől megvette Hejczefalvát, melyet a Kisdy-féle papnevelő intézet gyarapitására szánt. Meghalt 1679 május 7-én Bécsben. Nyomtatásban fennmaradt az a nevezetes emlékbeszéde, melyet a vezekényi ütközetben elesett négy Esterházy fölött tartott.
Pálffy Miklós epitáfiuma.
