AZ ÁG. HITV. EVANGELIKUS EGYHÁZ.
AZ ÁG. HITV. EVANGELIKUS EGYHÁZ.
Luther tanai Pozsony vármegyében igen korán elterjedtek. Már I. Ferdinánd uralkodása idejében az egész vármegyében mindenütt voltak Luther tanainak hívei, mert az ország akkori előkelői, kiknek Pozsony vármegyében és a szomszéd vidékeken nagykiterjedésű birtokaik voltak, Luther tanait vallották. Ilyenek voltk Thurzó Elek, királyi helytartó, Salm Miklós gróf, Ferdinánd hadainak fővezére és ennek fia Gyula, ki Thurzó Elek leányával, Erzsébettel való házassága útján Galgócz, Sempte és Szenicz uradalmak birtokába jutott. Azonban a király haragjától való félelméből csak az 1548-iki pozsonyi országgyűlésen vallottak színt és adtak nyilt kifejezést portestáns érzületüknek. Ezen a gyűlésen a király, látván Luther tanai követőinek nagy számát, nem mert ugyan ellenük nyiltan föllépni, de Oláh Miklós esztergomi érseket fölhatalmazta, hogy a reformáczió terejdésének állja útját.
Miksa császár személyesen barátja lévén az evangélikusoknak, a kath. egyház közösségében akarta őket megtartani; a prot. vallás szabad gyakorlatát nem engedte ugyan meg, sőt nyiltan akadályokat gördített eléje, mindazáltal a megye legtöbb helyén, a főrendek pártofgása mellett, a prot. vallás gyakorlata kezdetét vette. A Salm, Balassa, Fugger, Kolonics, Ungnad, Esterházy, Révay, Czobor családok, a megye nagybirtokosai, birtokaikon templomokat jelöltek ki az evangélikusoknak. A pozsonyvármegyei evangélikusok száma nemsokára annyira növekedett, hogy 1570-ben Abstemius Bornemisza Péter semptei lelkészt szuperintendensükké választották. Utódja volt Sibolti Demeter (1585–1610).
Még inkább növekedett az evangelikus hitközségek száma 1606, illetőleg az 1608. évi vallástörvény óta, mely a protestánsoknak a szabad vallásgyakorlatot biztosította. Hathatós védőik és támogatóik voltak az evangelikusoknak Illésházy István, Thurzó György és Szaniszló nádorok.
Az 1610-iki zsolnai zsinat, melyet Thurzó György nádor hívott össze, hogy az evang. egyház ügyeit zsinatilag rendezze, a dunáninneni kerület tíz vármegyéjét három püspökségre osztotta és ugyanannyi püspököt választott. Bars, Nyitra és Pozsony vármegyék alkották az egyik püspökséget. A kedvező alkalommal élve, Thurzó Szaniszló több elvtársával a magyar egyházak számára nagyobb püspökség felállítására gondolt. És csakugyan, az 1620-ban tartott szeredi gyűlésen a pozsonyi, barsi és nyitrai magyar gyülekezetek külön magyar püspököt választottak maguknak.
Ev. egyházak a XV. század végén.
Az 1790–91 évi XXVI. törvényczikk hatása.
Pozsonyvárosi esperesség.
Pozsonymegyei esperesség.
