A mátyusföld-csallóközi egyházkerület.
495A mátyusföld-csallóközi egyházkerület.
A felső dunamelléki vagy mátyusföld-csallóközi egyházkerület első kálvinista jellegű zsinatját Galántán, tehát Pozsony vármegyében tartotta 1592-be, a melyen nemcsak hitvallási czikkeket, hanem egyházkormányzatiakat is alkották, a melyek azonban csak töredékesen ismeretesek. (Lásd: Monoszlai András: Brevis ac catholica confutatio impiorum novorum articulorum nuper in Galantha a sacramentariis concinnatorum. N.-Szombat. 1593.)
Monoszlai könyvéből tudjuk, hogy Gibolti halála után vagy közvetetlenül őt követőleg, tehát még 1589-től fogva, vagy esetleg más rövid ideig, legföljebb nehány évig hivataloskodott, szuperintendensi működése is közbeesvén, Dobronoky Miklós volt feje a csallóköz-mátyusföldi református egyházkerületnek. Ugyancsak Dobronoky Miklós komáromi lelkész volt ennek az egyházkerületnek a püspöke (Lampe: Historia Eccl. Reformatae in Hungaria etc. Trajecti 1728.) 1608-tól 1615-ig. E hivatalt viselték még a következő férfiak: Szenczi Czene Péter, érsekújvári ref. lelkész 1615–1623-ig, Samarjai János, halászi ref. lelkész 1623–1632-ig, tolnai Rasoris István, samarjai lelkész 1632-től, később Szentzi Lukács, samarjai lelkész, majd Szentzi Száki János, 1664 körül samarjai, később (1673) tatai lelkész, a kinek 1675-ben történt halála után a felső-dunamelléki püspöki hivatal az üldözések miatt betöltetlen maradt s az ügyeket az egyes esperesek végezték.
1735-ben a felső-dunamelléki egyházkerület, midőn a kebelébe tartozott egyházközségek a hosszú üldözések alatt nagyon megrongáltattak s a hívek száma elapadt, egygyé olvadt a túladunai kerülettel s ide tartozik mind e mai napig.
