A Bocskay-féle zavarok.
A Bocskay-féle zavarok.
Erre az időre esik a Bocskay-féle fölkelés, a mely körülményt Illésházy felhasznált arra, hogy Bocskay hívásának engedve, hozzája csatlakozzék. Azzal a biztosítással, hogy birtokait visszanyeri, Bocskay híve lett és tudva, hogy Bazin és Szentgyörgy környékét, Buch Benedek vezetése alatt, 5000 felkelő tartja megszállva, visszatért Bazinba, mely város a felkelőktől sokat szenvedett. Előbb kifosztották a lakosokat és azután a várost több helyen felgyújtották.
Míg Illésházy Bocskay híveként szerepelt, addig – az esetleges sorsváltozásra gondolva – titkon Mátyás királylyal tárgyalt, mindenkor szem előtt tartva azt, hogy ismét régi birtokaihoz jusson és azokat magának biztosítsa. 1606 január 5-én már Bécsben találjuk őt a béketárgyalások megindítása czéljából, melyek tudvalevőleg a bécsi békével értek véget. Jutalmul Illésházy nemcsak a bazini és szentgyörgyi birtokokat kapta vissza, hanem még más adományokat is kapott, minek következtében Bazin ismét elveszítette Rudolf császártól 1598-ban nyert jogait.
Illésházy ez időtől kezdve Mátyás királynak egyik legbuzgóbb és leghatalmasabb híve lett. 1608-ban Magyarország nádori méltóságára emeltetett és ekkor építtette a bazini várkastély elejét is, melynek homlokzatát az Illésházyak és a Pálffyak czímere diszíti. 1609 május 5-én halt meg Bécsben, de holttestét Bazinba hozták és az akkor evangélikus templomban (ma plébánia-templom) helyezték örök nyugalomra. Neje: Pálffy Katalin e templomhoz kápolnát építtetett és annak sirboltjában helyeztette el férje holttestét. Itt állott Illésházy István életnagyságú márványalakja is, melyet a hit, remény és szeretet allegorikus alakja vettek körül.
Bazin. – A plébánia-templom.
Saját felvételünk
