A mohácsi vész után.

Teljes szövegű keresés

A mohácsi vész után.
A mohácsi vész után a Bazini és Szentgyörgyi grófok nem szerepelnek többé. Helyettük Bazinnak ura Szapolyai János, kinek halála után 1540-ben Bazin ismét a királyi birtokok közé tartozik. I. Ferdinánd azonban Bazin várát és uradalmát Szeredi (másként Serédy) Gáspárnak adományozza, ennek elhalálozása után Neiburg gróf, Pozsony vármegye főispánja, 1566-ban pedig ennek utóda, Eck v. Salm vagy Echio von Salm-Neiburg kapta adományul, Veszprém és Tata hősies visszafoglalásáért. Utódai 1575-ig bírták, a mikor Krusithius (másként Kruzics) János lepoglavai gróf 132,000 tallér erejéig zálogbirtokos lett.
Kruzics János 1580-ban meghalt, mire özvegye: szül. Pálffy Katalin Illésházy Istvánhoz ment nőül és ezen a réven jutott a birtok ugyancsak zálogjogon az Illésházyak kezére. Úgy látszik azonban, hogy Illésházy István alatt sok erőszakosságot kellett a városnak eltűrnie, mert lakosai végre kényszerítve látták magukat mindent elkövetni, hogy birtokosuk földesurasága alól szabaduljanak. Szentgyörgygyel egyetértve, Rudolf királyhoz fordultak segítségért, arra kérve őt, egyeznék bele, hogy magukat megválthassák ama 140,000 tallérral, mely összeggel Illésházy a birtokot nejétől zálogban bírta. Rudolf király, belátva a baziniak igazát, 1598 szeptember 5-én megadta az engedélyt a megváltáshoz olyképpen, hogy 10 éven át szabadon birtokolhatnak, de ez idő után bizonyos évi czenzust tartoznak fizetni a királynak. A birtokokat azonban, vagy azoknak egyes részeit sem eladni, sem elzálogosítani, sem más módon elidegeníteniök nem szabad.
E szabadalomlevél értelmében tehát Bazin a szabad városok sorába emelkedett. Illésházy azonban nem akart belenyugodni e fordulatba, és a mikor a királyi kiküldöttek megjelentek, hogy a fölajánlott zálogösszeget átvegyék és az uradalmat a hozzátartozó birtokokkal együtt a baziniaknak átadják, mindenféle nehézségeket gördített a lakosok elé. Elsősorban újabb 10,000 forintott kellett a baziniaknak és a szentgyörgyieknek különféle javításokért és átalakításokért három hónapon belül lefizetni, mert ellenkező esetben joga lett volna Illésházy Istvánnak az uradalom két községét visszatartani. Az ehhez szükséges összeget az érdekelt városok Henkl Lázár bécsi tőkepénzestől vették föl. Midőn Illésházy látta, hogy ez sem használ, azzal a 211követeléssel állott elő, hogy Bazin és Szentgyörgy fizesse meg azokat az adósságokat is, melyeket ő Salm gróftól átvett. A királyi biztosok azonban ebbe nem egyeztek bele, mire Illésházy mindent elkövetett, hogy az egész ügyletet lehetetlenné tegye és elsősorban a bécsi Henklhez fordult és rá akarta venni, hogy a baziniaknak és a szentgyörgyieknek ne hitelezzen, remélve, hogy az ezáltal fölidézett anyagi nehézségek majd az ő malmára hajtják a vizet.
Szerencsére azonban Illésházy ebben az időben kénytelen volt fontos ügyekben hosszabb időre Morvaországba utazni. Távolléte alatt neje helyettesítette, tehát a tulajdonképpeni birtokos, a ki már engedékenyebb volt és kevesebb akadályt gördített a lakosok elé. A megváltás e szerint Illésházy távolléte alatt megtörtént és 1602 április 9-én a baziniak a földesúri hatalom alól felszabadultak.
Midőn Illésházy útjáról visszatérve, a távolléte alatt történtekről értesült, féktelen haragjában nemcsak a királyi biztost, hanem a királyt magát is szidalmazta, minek következtében a királyi fiskus felségsértésért pörbe vonta és a bécsi bíróság elé állította, a hol azonban a bírák szavazatai egyenlően oszlottak meg, s így döntés nem történt. Látván Illésházy, hogy üldözik, és hogy birtokait is le akarják foglalni, megijedt és Trencsénen át Varsóba menekült.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages