Ipar.
Ipar.
A város hajdani ipara jelentékeny volt. Iparosai számos czéhet alkottak, melyek közül nevezetesebbek voltak a kőfaragók, asztalosok, pékek, kádárok, az egyesült lakatosok, órások, puskamívesek és emelőcsavar készítők, lakatosok, szűcsök, gombkötők, sarkantyúkészítők és timárok czéhei. A XVII. század végén pedig posztókalló és papirmalom is volt a város határában.
1778-ban Ensler nevű polgára a bazini erdőben egy tavat alakított, hogy az ottani aranyércz-zúzóművekhez szükséges vízmennyiséget előteremtse. Megjegyezzük itt, hogy Bazin aranyércz-bányászata még Róbert Károly idejéből való és még a XVIII. században virágzásban volt, úgy hogy akkor itt bányabírósági kirendeltség is működött. Ebben az időben arany- és antimonbányája és a XIX. században kénsavas érczbányája és kénsavgyára is volt a városnak.
