EGÉSZSÉGÜGY. Írta Pávay Vajna Gábor dr.
372EGÉSZSÉGÜGY.
Írta Pávay Vajna Gábor dr.
Írta Pávay Vajna Gábor dr.
Amíg Pozsony városában az egészségügyi s az ezekkel rokon czélt szolgáló intézmények már több százados múltra tekinthetnek vissza, addig Pozsony vármegyében az egészségügyi intézkedések szabályozásáról voltaképpen csak azóta beszélhetünk, mióta a közegészségügyi felügyeletet és intézmények megalapítását az országos kormányok vették kezükbe. Azelőtt jóformán csak egyes járványok fellépésekor találkoztunk alkalomszerű, szórványos intézkedésekkel, szabályrendeletekkel; az egész vonalra kiterjedő rendszeres egészségügyi közigazgatásnak igazi kezdő pontjául azonban mégis csak a magyar alkotmányos korszak törvényhozásának egészségügyi alkotásait tekinthetjük. Így tehát Pozsony vármegye egészségügyi kormányzatának története egybevág a legújabb korszak történetével.
Bizonyos, hogy mennél szélesebb körben és intenzivebben terjed a műveltség, annál nagyobb gondot fordítanak az egészségügyre, melynek hiányossága, a nép nagyarányú halálozásában, elcsenevészésében vagy testi épségének gyakori megtámadásában domborodik ki leginkább. Már pedig, ha minden állam jólétének erkölcsi és anyagi tekintetben az egészséges nép az alapja, Magyarországnak különös gondot kell fordítani arra, hogy ép és egészséges, továbbá szapora népességgel bírjon, mert a magyar nemzet csak úgy tarthatja fenn magát az erős szaporodású szomszédos népek között, ha gyarapodása nem marad el azok mögött. Első sorban pedig saját határain belűl kell szaporaságát és erejét fenntartania, máskülönben kudarczot vallana a magyar állam fennmaradásának és megerősödésének szempontjából szükséges beolvasztó képessége. Nem tagadható, hogy hazánkban elég bő a nép szaporodása, a mit azonban nagy mértékben ellensúlyoz a nagy halálozási arányszám, a nagy gyermekhalandóság, mely az összes elhaltaknak még mindig 50%-ára rúg, a rövid átlagos időkor, az egészségügyi szolgálat hézagos volta, a betegápolói intézetek fogyatékossága, az emberbaráti intézmények hiánya stb. stb. Feltétlenűl szükséges tehát, hogy a közegészségügy, mint első rangú állami és nemzeti érdek, külön közegészségügyi miniszterium felállítása mellett, a legszigorúbb állami gondoskodás tárgyát képezze. A közegészségügyet illetőleg, Pozsony városáról sok elismerésre méltót mondhatunk; Pozsony vármegye azonban a Pozsony városi intézmények áldásának csak közvetve veheti hasznát s egészségügyi tekintetben még sajnos hátramaradását kell tapasztalnunk, habár nem tagadható, hogy az utolsó évtizedben a vármegyében is örvendetes haladás állapítható meg.
Éghajlat és talaj befolyása.
Egészségügyi közegek.
Gyermekhalandóság.
Halottkémlés.
Halálozási statisztika.
Járványos betegségek.
Táplálkozás.
Az alkoholizmus.
A malária.
A kretenizmus.
Csontlágyulás.
A gyermekvédelem.
Kórházak.
Orsz. orvosszövetség.
Gyógyforrások, üdülő helyek.
Pozsony egészségügye.
Történeti visszapillantás.
Fekvés.
Halálozási statisztika.
Születési- és halálozási arány.
Lakásviszonyok.
Vízvezeték.
Csatornázás.
Vágóhíd.
Piacz.
Köztisztaság.
Prostituczió.
Alkoholizmus.
Orvosi személyzet.
Kórházak.
Állami kórház.
Bábaképző.
Szülészeti polyklinika.
Polgári ápoló intézet.
Irgalmasok.
Szt. Erzsébet kórház.
Ág. ev. kórház.
Izr. kórház.
Izr. betegápolóképző-intézet.
Ferencz József gyermekkórház.
Helyőrségi kórház.
Stefánia árvaház.
Egyéb jótékony intézmények.
Üdülőhelyek.
Temetők.
Betegsegélyző pénztárak.
Egyéb betegsegélyző pénztárak.
