A kretenizmus.
A kretenizmus.
Sokkal nagyobb, állandó és veszedelmes kór a kretinizmus, mely összefüggésben van a golyvával, minthogy tapasztalat szerint a Csallóközben található hülyék rendszerint golyvásak is. Ez úgyszólván különleges betegsége a Csallóköznek. E szigetnek a földje kivétel nélkül áradmányi lerakódás, a Duna által évszázadokon át összehordott homok, kavics és agyag réteges lerakódása, a Csallóköz déli részén iszapos homokkal kevert vastagabb televényfelszinnel. Általában véve a Csallóköz egészségi viszonyai nem különböznek a szomszéd területek egészségi viszonyaitól; a hideg évszakokban a légzőszervek lobos és hurutos bántalmai, csúz, szívbelhártyalob, szervi szívbajok az uralkodók, nyaranta pedig a bélcsatorna bántalmai. Az akut fertőző betegségek itt sem lépnek fel nagyobb mértékben, mint az ország bármely területén, mert eléggé ki van téve a sziget a széljárásnak; a halálozási arány is nagyjában megegyezik az ország más részeinek halálozási arányával. Sőt maga Somorja a vármegye legegészségesebb városai közé sorolható. Ellenben rendkívüli csapás a Csallóközre a már említett kretinizmus. A hülyék száma a 1900. népszámlálás adatai szerint is közel van 1800-hoz, tehát Pozsony vármegye (Pozsony nélkül) 300,126 lakosához viszonyítva, körülbelül 6 hülye jut 1000 lakosra, csakhogy ez a tömeg mind a Csallóközt terheli. Átszámítva az arányszámot a Csallóköz lakosságához, azt a megdöbbentő adatot kapjuk, hogy 1000 lakosra körülbelül 25 hülye jut. A hülyék száma Pozsonymegyében majdnem háromnegyedrészét teszi az összes testi hibában szenvedőknek. Van ugyanis a vármegyében 286 vak, 611 süketnéma, 336 elmebeteg. Ezeknek a szerencsétleneknek a száma egészen normális lenne az országos átlaghoz képest, ha az összes testi fogyatkozásban szenvedők arányszámát nem rontaná meg a hülyék nagy száma. Ezekkel együtt 2410 testi és értelmi fogyatkozásban szenvedő van Pozsony vármegyében, vagyis minden 10,000 lakosra 80. Ellenben egész Magyarországon csak 47 (pontosan 47.7). A hülyék nagy száma tehát igen kedvezőtlen befolyással van az általános egészségügyi képre. Az országban csak a Királyhágón túl, Fogarasban és Hunyadban nagyobb a hülyék száma. Legtöbb található a Csallóközben Vajkán, Somorján, Doborgazon, Egyházgellén, Olgyán, Nagylégen, Alsó- és Felső-Pakán, Nádasdon, Dunaszerdahelyen, de a Duna-ágon innen is, bár a Csallóköz szomszédságában Jókán, Nagyfödémesen, a Duna-Dudvág közén Tallóson, Nádszegen is. A hülyék rendesen nagygolyvájuak, a miből a két baj közös okára kell következtetni. A kretinizmus férfiaknál és nőknél egyenlő arányban fordul elő.
Nemzetgazdasági szempontból is nagy kárt okoz a kretinizmus, mert a hülyék az állam vagy a községek állandó terhei; nagyobb munkára képtelenek, 378legfeljebb könnyebb házi munkára, libapásztorságra használhatók, tehát többnyire kegyelemkenyéren tengődő koldusok, katonának nem valók, a népszaporítás szempontjából pedig határozott veszedelmet képeznek, mert Lendvay Benő, Pozsony vármegye egykori főorvosa, a ki e kóros állapotot behatóan tanulmányozta, kimutatta, hogy bajuk öröklékeny, pedig természeti ösztönüknél fogva összeházasodnak, a mi ellen hivatalosan nem is lehet semmit tenni, mert hiszen erre semmiféle törvény nincs. Összeházasodás tehát konzerválja és terjeszti a csapást, mely a keresetképtelenek eltartása miatt, Csallóköz terhelt községeinek, évenként több áldozatba került 100,000 koronánál. Hogy a véderő mennyit veszít, elég arra utalnunk, hogy Somorján 10 esztendő alatt sor alá kerülő 6032 hadkötelesből 742-t, tehát 12.30%-ot a kretinizmus különféle fokai s a golyva miatt kellett visszavetni. Az összeházasodást régente az is elősegítette, hogy a Csallóköz el volt vágva a rendes közlekedéstől a Duna rendezetlen ágai miatt. Mióta a közlekedés könnyebb lett, a népességnek távolabbiakkal való érintkezése is sűrübbé vált s ennek megvan az a jó következménye, hogy a vérkeveredés folytán a csallóközi nép is kezd szálasodni és a kretinizmus lassanként csökkenni.
A kretinizmus előidézésében főszerepe van az ivóvíznek. A Duna mocsaras partjain és az állandó mocsarak szomszédságában fekvő községek kútjai általában rossz ivóvizet adnak és elősegítik a golyvaképződést. A tisztátalan ivóvízben találja Parkes a golyva okát, a mellett szól a köztapasztalat is, sőt erre már a görög Hippokrates és Aristoteles is rámutattak s az orvosok általános tapasztalati meggyőződése is ezt mondja. A rossz ivóvízen kívül oroszlánrésze van e kór előidézésében a szegénységnek, nyomornak, rossz táplálkozásnak is, a nedves szűk, túlzsufolt lakásoknak. A csecsemők hiányos gondozása és táplálása, a Csallóközben is már elharapózott pálinkaivás, szintén hozzájárulnak e kór terejsztéséhez; mert a pálinkaivás közvetve azzal a veszedelemmel is jár, hogy miatta már terhelten jön az újszülött a világra.
Figyelemreméltó és súlyos baj még a több helyen fellépő csontlágyulás is.
