Kórházak.
Kórházak.
A kórházak ügye csak a legújabb időben vett lendületet, a nagyszombati kórháznak nyilvános közkórházzá történt átalakításával. Hogy a vármegye területén a kórházakra nem fektettek annyi gondot, annak természetes oka mindenesetre az volt, hogy Pozsonynak kitűnő hírben álló állami közkórháza fölöslegessé tette a vármegye legnagyobb részében közkórházak alapítását.
A nagyszombati megyei kórházat még 1824-ben alapították a megyei karok és rendek gróf Pálffy Lipót akkori örökös főispán elnöklete alatt; de akkor alapításának az volt egyedüli czélja, hogy a franczia háború után nagyon felszaporodott bujakóros betegek gyógyítására szolgáljon. 1898-ban kapta a nyilvánossági jelleget, ugyanakkor az épületet 40.000 korona költséggel újjáalakították, vízvezetékkel, gázvilágítással látták el, a szobákat kibővítették. Miután 1878-ban dr. Christián János lett igazgató-főorvos, az akkor elhanyagolt kórházat teljesen reformálta, 1887-ben irgalmas-apáczákat hozott be ápolóknak, a kiknek a számát azóta meg kellett szaporítani. A konyhát most az apáczák házilag kezelik s e mellett maga a kórház tart tehenet, majorságot, sertéseket, hogy így a betegeket olcsóbban jó, hamisítatlan és friss élelmiszerekkel láthassa el. A hol a helybeli viszonyok ezt megengedik, a nélkül, hogy a kórház környékét fertőznék, mindenesetre követésre méltó példa. A betegek összes fehérneműit is az apáczák varrják. A nagyszombati kórház 1903-ban egészen megújhodott. Dr. Reisz Gedeon miniszt. osztálytanácsos és dr. Zsigárdy Aladár megyei főorvos, nemkülönben dr. Christián János igazgató-főorvos felszólalásainak és sürgetéseinek érdeme, hogy az elavult főépület helyett 151.000 korona költségen, a megye egészen új pavillonokat emeltetett, melyeket 1904-ben adnak át rendeltetésüknek. A régi épület földszinti része pusztán gazdasági czélra fog szolgálni. Ezenkívül újonnan épült egy sebészeti pavillon 60–70 beteg, egy földszintes 12–16 ágyas épület pedig fertőző betegek számára; továbbá fertőtlenítő helyiség, tetemkamara és még a szükséges gazdasági épületek, istállók. A kórház most már 152 beteg befogadására képes. Évi betegforgalma már eddig is meghaladta az 1345-öt is, holott 10 évvel ezelőtt alig volt 300–400 az évi betegforgalom; ez a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a kórház élén arra 380hivatott szakférfiú áll, és hogy a rendszeres és jó kórházi ápolást már maga a nép is megszokja. Restaurálták a kápolnát is. Mindenesetre a kórháznak ez a megújhodása legszebb 25 éves jubileumi kitüntetése Christián János főorvos-igazgatónak. E mellett van Nagyszombatban még városi kórház is, továbbá a cs. és kir. hadseregbeli elmebetegek számára külön katonai kincstári kórház, 200 elmebajos számára. Végül van még egy kisebb, alapítványokból fenntartott járási kórház Dunaszerdahelyen, 20 ágyra berendezve, dr. Garzó Aladár járási orvos igazgatása alatt.
Egészségügyi tekintetben, a növekvő gyáripar mellett, fontos a munkásokról való gondoskodás is, mind általános hygienikus érdekből, mind pedig azért, mert a gyárakban történik a legtöbb sebesülés. Munkásbetegsegélyező-pénztár nincs a vármegyében, de van Pozsonyban, a megye területén, ennek Nagyszombatban van fiókja önálló hatáskörrel. Más helyeken, a hol gyárak vagy nagyobb ipartelepek vannak, csak pénztári orvosokat tartanak, így Bazinban, Dévényújfaluban, Dunaszerdahelyen, Somorján, Malaczkán, Stomfán. A nagyszombati czukorgyárnak orvosa dr. Vadovits, a nagyszombati malátagyárnak, mely gazdasági szeszgyárral is össze van kötve, dr. Frommer, a diószegi czukorgyárnak dr. Spányi Géza és Löwinsohn sebész, a magyarfalusi czukorgyárnak dr. Pach, a bazini téglagyáraknak dr. Franzl, a dévényújfalusi mészégetők orvosa dr. König, stb. A megye területén fekvő községek legnagyobb részében a köztisztaság általában fogyatékos. A lakások udvarain sok a piszok és a mindenféle trágyadomb és trágyalé, meg a disznópocsolya, melyek nagyon sokszor éppen a kutak közelében vannak és fertőzik a talajt s vele együtt a kutak vizét.*
Rendes illemhely a megye területén – kivéve a városokat és néhány nagyobb községet – bizony kevés van, sőt nagyon sok helyt még híre sincs, holott okkal móddal ezen a bajon is lehetne segíteni, és az emberi ürüléket, mint a legtartalmasabb trágyát, a szántóföldek javitására is lehetne értékesíteni. Ismeretes, hogy illemhelyek hiánya, vagy rossz szerkezete mennyi mindenféle altesti betegségnek az okozója.
