Fatermelési és szállítási viszonyok.
Fatermelési és szállítási viszonyok.
A favágatás és az egyes faválasztékok termelése a nagyobb erdőbirtokokban a környékbeli lakosokkal és az egyes erdőbirtokokban állandóan megtelepített favágókkal történik. Kivételek csakis az állami kezelésbe átvett kisebb községi és úrbéres közbirtokossági erdők, a hol az évenként termelendő fa döntését és az egyes faválasztékok termelését maguk a községi lakosok, illetőleg a közbirtokosságok tagjai foganatosítják.
A termelt faanyagoknak az erdőből a faeladási helyekre való kiszállítása csakis fuvarerővel történik. Vízi utak s nevezetesen az úsztatásra és tutajozásra berendezett patak és folyószakaszok a vármegye területén nincsenek, kivéve a Pálffy János és Pálffy József grófoknak Pila, illetőleg Losoncz községek határaiban fekvő erdőbirtokain áthaladó, Pila, Olsove és Dolina, valamint a Babina és Bohatta nevű erdei patakszakaszokat, melyeken kezdetleges partbiztosítások, kisebb torlaszművek és egyszerű terelő és fölfogógerebek 285alkalmazása mellett évenként csekélyebb mennyiségű s körülbelül 10–10 ezer köbméternyi hasábtüzifa úsztattatik le az illető két község határában fekvő farakodóhelyekig, azokban az években, a mikor hódús tél után az illető patakszakaszok kedvező vízállása az úsztatást rövid időre megengedik.
A szomolányi uradalom erdei vasútja.
A szállítási viszonyok tehát elég kedvezőtlenek, mert főleg a hegységekben az erdei utak járhatatlansága és a fuvarosok elégtelensége és megbízhatatlansága miatt a fa szállítása nagyobb nehézséggel és költséggel van egybekötve, a minek főleg a Kis-Kárpátok-hegylánczolaton található terjedelmes bükkállabok értékesítésére nézve van hátrányos befolyása.
Két nagyobb uradalmi birtokban erdei iparvasút is van, nevezetesen: a Pálffy Miklós herczeg malaczkai uradalmához tartozó erdőségekben, Malaczkától Rohrbachig, gőzerőre berendezett, keskenyvágányú, 11 kilométer hosszú erdei vasút, a melyen a fa szállítását 18 lóerejű gőzgép eszközli és évenként 6000–8000 kocsirakomány fa szállíttatik le a malaczkai farakodóhelyig. A másik ily vasút Pálffy József gróf szomolányi erdőbirtokán van. Erről e kötet mezőgazdasági részében bővebben szóltunk.
A vármegyebeli erdőségek évi fatermése a szükséglet, a kereslet, s a faanyag használhatósága és minőségére való tekintettel, épület- és haszonfára, fűrészgyártmányra és hasított árúra, kisebb mezőgazdasági és műszerfára, túlnyomó része azonban tüzifára dolgoztatik fel s az évi termésnek mintegy 40%-a a birtokosok saját házi szükségleteinek fedezésére fordíttatik, 60%-a azonban eladásra kerül. A Kis-Kárpát hegylánczolaton s a Morva mentén előforduló tölgyeknek évi fatermése épületi és műszerfára, de tekintélyes része tölgyszőlőkaróra dolgoztatik fel, mert a Pozsony vármegyében található nagykiterjedésű szőlőbirtokok évente nagymennyiségű szőlőkarót szükségelvén, e faválaszték a vármegyében kedvezően értékesíthető. A jegenyefenyvesek évi fatermése, épületi és haszonfának és fűrészárúnak dolgoztatik fel s ugyancsak túlnyomó részben a vármegye területén kerül eladásra. A morvamenti síkságon elterülő erdei fenyvesek fája épületfára, fűrészárúra, vasúti talpfára és szőlőkaróra dolgoztatik fel s túlnyomó részben a bécsi, alsó-ausztriai és morvaországi fapiaczokon talál kitünő értékesítésre. A vármegye nyugati és déli részében, s különösen a nagyszombati, szempczi és galántai járások halmos vidékein, kisebb-nagyobb csoportokban előforduló, valamint a Duna folyó partjain és árterületein található erdőségek évi fatermése pedig, kisebb méretű haszon- és mezőgazdasági fának és tüzifának, szintén a vármegye 286területén értékesíttetik előnyösen, mert e vidék fában szűkölködvén, a jelzett erdőségeknek, aránylag nem a legjobb minőségű évi fatermését, a környékbeli lakosok egész mennyiségben felhasználni kénytelenek. A Kis-Kárpát hegylánczolaton előforduló terjedelmes bükkösök évi fatermésének az a része, mely a rendelkezésre álló szállítási eszközök igénybe vétele mellett kisebb költséggel Pozsony város, valamint Modor, Szentgyörgy, Bazin, Nagyszombat sz. kir. városok s a közel fekvő nagyobb községek piaczaira leszállítható, aránylag szintén kedvező értékesítésre talál; azonban a távolabb fekvő bükkös erdőrészek fatömegének értékesítése igen mostoha viszonyokkal küzd, habár több birtokban a bükköt feldolgozó ipartelepek s más oly gyárak is alakultak, a melyek évente nagyobb mennyiségű tüzifát fogyasztanak.
A vármegye területén a fa tőárai átlagosan a következők:
Tölgy, kőris, juharnál:
| |
Épületfa m3-enként
Haszonfa m3-enként
Hasáb tüzifa m3-enként
|
11 koronától 23 koronáig
8 koronától 20 koronáig
4 koronától 10 koronáig
|
Jegenye, lúcz és erdei fenyőnélL
| |
Épületfa m3-enként
Haszonfa m3-enként
Hasáb tüzifa m3-enként
|
9 koronától 14 koronáig
6 koronától 10 koronáig
3 koronától 10 koronáig
|
Bükk, gyertyán, ákácznál:
| |
Szerszám- és haszonfa
Hasáb és tüzifa
|
6 koronától 18 koronáig
4 koronától 12 koronáig
|
Éger, nyár, fűz, szilnél:
| |
Haszonfa
Hasáb tüzifa
|
5 koronától 15 koronáig
3 koronától 9 koronáig
|
Fűrészgyártmány és hasított árú:
| |
1 köbm. fenyő fűrészárú
1 köbm. tölgy fűrészárú
1 köbm. bükk fűrészárú
1000 drb. tölgy szőlőkaró
1000 köbm. fenyő szőlőkaró
|
30 koronától 40 koronáig
50 koronától 65 koronáig
26 koronától 38 koronáig
36 koronától 45 koronáig
24 koronától 30 koronáig
|
Fűrészmű és fát földolgozó ipartelep szintén több van a vármegye területén. Ezek közül felmelíthetők Pozsonyban a Durvay, Sprinczl és Hubert czégek gőzfűrésztelepei, melyeken az egyes uradalmaktól megvásárolt nyers faanyag dolgoztatik fel. Ezeken kívül több uradalom saját fűrészteleppel rendelkezik, melyeken az uradalmi erdők nyerstermékei nyernek feldolgozást, hogy félgyártmányokként, közvetetlenül az uradalmi rakhelyekről adassanak el; így: Pálffy Miklós herczeg malaczkai uradalmának gőzműfűrésze három kerettel, három körfűrészszel, esztergapaddal és faaprítógéppel. Károlyi Lajos gróf stomfai birtokán van egy turbinás vízifűrész, két keret- és egy körfűrészszel. Pállfy János gróf czajlai birtokán szintén egy vízi turbinás műfűrész két keret- és körfűrészszel. Hohenlohe herczeg morvaszentjánosi birtokán egy vízi műfűrész 1 kerettel. Pálffy József gróf szomolányi uradalmában – Szomolányon és Jókőn – 2 vízi műfűrész 1–1 kerettel, 2–2 körfűrészszel, továbbá fagyapot, zsindely és parketta előállítására szolgáló gépekkel. Ezeken kívül található még 12 kisebb parasztfűrész.
A fát feldolgozó és fát fogyasztó nagyobb ipartelepek közül kiemelendő: a Pálffy József gróf szomolányi és vittenczi uradalmaiban Szomolány és Jókő község határában felállított 2 vegyi gyár, melyekben faszesz, faeczet, eczetsavas produktumok, acetov, s ezekkel kapcsolatosan faszén és kátrány termeltetik. E vegyi gyárak egyike évente 10.000, másika 15.000 űrméter bükkhasábfát használ fel a jelzett vegyszerek előállítására s mindkét gyár kazánjának fűtéséhez évente 12–14 ezer űrméter különféle tüzifa kell. A Harsch Testvérek czégnek Pozsony közelében, Ligetfaluban felállított s gőzerőre berendezett skatulya- és ládikagyára, mely évenként 4–5000 kmt. lágy faanyagot, nevezetesen a dunamenti ligetek nyár-, fűz- és égerfáját dolgozza föl s így a gyártelep alkotásával a dunamenti ligeti erdőknek eddig értéktelen s csak tüzifára fölhasznált lágy fanemei, értékben lényegesen növekedtek. A pozsonyi kefegyárnak évente 4–5000 köbméter bükk és tölgy haszonfára van szüksége, a morvamenti uradalmi erdőkben mintegy 12 szurok- és kátrányégető kemencze van berendezve, a melyekben a kiírtott erdei fenyőtuskók gyantadús részeiből, száraz lepárlás útján, terpentinolaj, kátrány, faeczet és faszén termeltetik. Egy-egy ily kemencze 50 űrméter tuskófát 287foglal magába, melyből átlagos 14 napi lepárlás után mintegy 880 kg. terpentinolajat, 1375 kg. kátrányt, 600 kg. faeczetet és 3600 kg. faszenet nyernek. Ezeken kívül a Kis-Kárpát hegylánczolat távolabb fekvő, s nehezebben megközelíthető részeiben, a szénégetés és széntermelés is megemlítésre méltó mennyiségben történik.
A fának a tövön, az erdőben, nagyobb vállalkozók részére való eladása, a vármegye területén nem szokásos, s úgy a sz. kir. városok, valamint a rendezett nagyobb uradalmak s a magán erdőbirtokosok túlnyomó része, a faválasztékok termelését házi kezelésben foganatosítván, a termelt s földolgozott faanyagot saját rakhelyeiken értékesítik.
Külkereskedelem és fakivitel tekintetében a fakereskedés tehát e vármegyében látszólag kevésbbé élénknek és kevésbbé figyelemre méltónak tünik fel, e látszattal szemben azonban a fentebb kitüntetett kedvező értékesítési viszonyok azt bizonyítják, hogy a vármegye különleges viszonyai következtében, az erdők évi fatermésének legnagyobb része a vármegye piaczain talál fogyasztókra.
Ezek után a vármegyében dívó erdőgazdálkodás bővebb ismertetése és megvilágosítása czéljából nem lesz fölösleges az egyes nagyobb erdőbirtokokban folytatott gazdálkodást az alábbiakban röviden ismertetni.
