Károlyi Lajos gr. erdőgazdasága.
Károlyi Lajos gr. erdőgazdasága.
Az előbb említett uradalmi erdőségekkel közvetetlen szomszédos a Károlyi Lajos gróf nagybirtokos stomfai uradalmához tartozó és hét község határában fekvő erdőbirtok, mely régente Pallenstein uradalom czímén 1519-ig a Szentgyörgyi grófoknak, 1519-től 1553-ig a Szeredy családnak, később Salm Neuberg grófnak és 1592–1867-ig Pálffy Miklós grófnak volt a tulajdona, a mely évben az uradalmi erdőket Károlyi Lajos gróf vette meg, illetőleg cserélte el a sopronmegyei surány-patyi uradalmáért. Ezek a magánerdők már 1834-től kezdve a tömegszakozási mód elvei szerint elkészített gazdasági üzemterv alapján kezeltettek.
Kiterjedésük 15.808 kat. hold és részint bükkösök, részint ligeti erdők. A bükkösök és fenyvesek 80 éves fordája szálerdőüzemben, a ligeti erdők pedig 40 éves fordájú sarjerdőüzemben kezeltetnek. Az összes erdőterületből 11.000 k. h. vadaskert, mely sodronykerítéssel van ellátva s főleg a magas vad tenyésztése miatt jelenleg is használati korlátozás alatt áll.
Az egész erdőbirtok gazdasági állapota igen jó, mert az erdőbirtok évi fatermése teljesen ki nem használtatván, abban tetemes fakészletek vannak 289fölhalmozva és azért, mert a letarolt vágásokban az erdősítések kitünő sikerrel s különösen a bükkös erdőrészekben tölgy-, lúcz- és vörös fenyőcsemeték ültetésével hajtatván végre, az így alkotott és értékesebb fanemekből álló fiatal erdőrészek ez erdőbirtok gazdasági értékét nagyban emelték.
Ez idő szerint évente mintegy 24.000 köbméter faanyagot termelnek, mely évi fatömegből a tölgynél 20%, a bükknél 8% és a fenyőnél 45% haszonfaként, a többi pedig tűzifaként értékesíttetik a pozsonyi és a bécsi fapiaczon. A termelt haszonfának fűrészárúra való földolgozása czéljából vízerőre berendezett turbinás műfűrész szolgál, két fűrészkerettel és egy körfűrészszel. A gyöngébb minőségű és eladás alá nem kerülő tűzifát pedig egy uradalmi téglagyár és több mészkemencze üzemben tartására használják, a mely ipartelepek évente mintegy 10,000 köbméter selejtes tűzifát fogyasztanak el.
Az erdősítésekre évről-évre nagy súlyt helyez az uradalom s azokat túlnyomólag mindenütt 3–4 éves iskolázott tölgy-, kőris- és fenyőcsemetékkel hajtja végre. A szükséges csemetéket kitünően berendezett és megmívelt csemetekertekben nevelik. Átlag évenként 5000 kor. fordíttatik erdősítésekre és mintegy 1500 kor. a csemetekertek fentartására.
Az erdőbirtok holdanként 5 korona tiszta jövedelmet hoz, habár az évi fatermésnek csak alig 2/3 részét használják ki és az erdőbirtokot, az adón és egyéb közterheken kívül, holdanként mintegy 2.5 kor. kezelési és őrzési költség is terheli.
Szurok-kemencze a malaczkai uradalomban.
Az uradalmi erdőbirtok kezelését egy törvényes szakképzettségű uradalmi erdőmester felügyelete és vezetése mellett, 6 gyakorlatilag képzett erdőtiszt, az erdővédelmi és őrzési teendőket pedig 6 szakvizsgázott erdőőr, 5 vadászsegéd és 16 erdőszolga teljesíti, kiknek összes évi járandósága mintegy 40.000 korona.
A morvamenti homoksíkságon még Wenkheim Frigyes gróf nagybirtokosnak van 3985, Hohenlohe Oelhringen Keresztély herczegnek 6366 és a cs. és kir. családnak 2326 k. holdnyi erdei fenyvese, melyek hasonló rendszeres kezelés alatt állanak, jövedelem tekintetében azonban azokon jóval alul maradnak, mert az erdőségek túlnyomó része középkorú s még nem vágható állabokat alkotván, az azokban évenként termelhető fatömeg gyengébb minőségű és mennyiségileg is jóval kevesebb.
A Kis-Kárpát hegylánczolat nyugati oldalán terülenek el Pálffy József gróf, id. Pálffy János gróf, Pálffy István gróf és Zichy Pál gróf erdőségei, a melyek szintén rendszeres kezelés alatt állanak.
