Pozsony erdőgazdasága.
Pozsony erdőgazdasága.
Az erdőbirtok valószínűleg már a XII. században jutott a város tulajdonába és pedig oly alakban, mint a milyen jelenleg is, a mint ezt az 1769. évben készült térkép igazolja. 1674. évi február 19-én adatott ki a legelső erdészeti szolgálati utasítás, ily czímen: „Instruction für die Waldt und Aw Forster, wornach Sie sich im Holz Ausstheilen zue Richten haben.” A városi erdőknél ugyanis már 1674-ben alkalmazva volt „2 Waldtforster”, „2 untere Awforster” és „2 obere Awforster”.
Az erdőkre nézve az első üzemtervet 1769-ben készítette Fries Ernst pozsonyi esküdt mérnök, mely munkát a térképpel együtt a város levéltárban őrzik. Ez ütemterv szerint a városi erdők 102 részre voltak osztva és évenként 32–45 k. h. erdő taroltatott le.
1827-ben, az akkori magy. kir. főerdőigazgatóság az erdőbirtokot újabbi felmérés és becslés alá vette, mely alkalommal a hegyi erdők a 110 éves, a város lamacsi erdeje pedig a 100 éves fordának megfelelőleg olyképpen osztattak be, hogy a hegyi erdőben évenként 1350 -öl = 4263 m3, a lamacsi erdőben pedig 508 -öl = 1604 m3 hasáb-, szerszám- és galyfa legyen kihasználható.
Ezt a beosztást 20 évig, azaz 1847-ig pontosan be is tartották. Ekkor azonban, a város nagyobb pénzszükségleteinek fedezhetése czéljából, nagyobb fatömegeket használtak ki s így az erdőt lényegesen túlhasználták. Az 1854. év folyamán a városi erdőbirtok gazdasági állapota fölülvizsgáltatván, az akkori 291helytartóság a folyton növekvő városi kiadások fedezhetése czéljából, az 1854. évi 22.934/5217. számú rendeletével, az 1827-ben készült gazdasági üzemtervet megváltoztatta és elrendelte, hogy 10 évig, azaz 1865-ig a ligeti erdőkben a 30 éves forda mellett, évenként 1483 öl, a város hegyi erdejében, a megállapítva volt 110 éves fordának 100 évre való leszállításával, évenként 2334 öl, és végül a lamacsi erdőben az eddig megállapítva volt évi fahozam 2/5-ével több, azaz évente 710 -öl hasáb-, haszon- és galyfa használtassék ki.
1868-ban a városi erdőket újból felmérték s a fatömeg részletesen megbecsültetvén, ez alkalommal kitünt, hogy a városi erdőket oly mértékben használták túl, hogy az előírt évi hozam már alig volt készletben, minek következtében új gazdasági üzemtervet készítettek, a 80 éves fordát véve alapul.
Ez az ütemterv azonban az erdőtörvény életbeléptével hatályon kívül helyeztetvén, a városi erdőkre 1884 folyamán új gazdasági üzemtervek készíttettek. A gazdálkodás ez idő szerint ez új és hatóságilag jóváhagyott üzemterv alapján történik.
A városi erdők összes kiterjedése 5081.81 k. h., melyhez még 282.72 k. h. egyéb és terméketlen terület tartozik. Az erdősített területből 1110.47 k. h. a Duna partján és árterületében fekvő ligeti erdő, 3971.34 k. h. pedig a Kis-Kárpát hegylánczolaton terül el. A ligeti erdők főfaneme: 76% nyár, fűz és éger, 24% kőris, juhar, szil és ákácz. A hegyi erdők főfaneme: 64% bükk és gyertyán, 29% tölgy és 7% fenyő.
Az erdőbirtok 7 különálló erdőkerületre van osztva, melynek mindegyike külön üzemterv szerint kezeltetik, és pedig: az A) üzemosztály (Pötsen-liget) 30 éves sarjerdőüzemben, a B) üzemosztály (Ó-liget) 40 éves fordájú sarjerdőüzemben, a C) üzemosztály (városi erdő) 100 éves fordájú szálerdőüzemben, az D) üzemosztály (Éger-erdő) 40 éves fordájú sarjerdőüzemben, az E) üzemosztály (Steuergrund) 40 éves fordájú sarjerdőüzemben, a F) üzemosztály (lamacsi erdő) 100 éves fordájú szálerdőüzemben s végül a Käsmacher-sziget nevű ligeti erdő 30 éves fordájú sarjerdőüzemben.
Ez utóbbi s a Duna folyó medrében fekvő szigeten van a pozsonyi vízvezeték főkútja is fölállítva, s a jelzett erdőségből főleg ez okból 16.28 k. holdat véderdőnek jelöltek ki, és pedig 6.28 k. h. a sziget legfelső csúcsán a jégzajlás okozta károk megakadályozása végett, 10 k. h. pedig a kút körül, annak közvetetlen védelmére. S minthogy e sziget a partszakadásoknak szerfölött ki van téve, a jelzett erdőrészben a használatok ez idő szerint teljesen szünetelnek. A városi erdőkben a II. fordaszakban üzemtervileg előírt évi hozamterület 65.34 k. h., 7413 m3 fatömeggel, s azonkívül évente előhasználatképpen még mintegy 400 m3 selejtes tűzifa is termeltetik.
Az évenként letarolt vágásterületből mintegy 40 k. h. természetes úron, sarjadzás és magvetényülés útján újul fel, 25 k. h. ellenben mesterséges úton, csemeteültetéssel erdősíttetik s a szükségelt csemetéket a városi erdőkben berendezett s kitünően kezelt csemetekertekben termelik.
A mesterséges erdősítések a ligeti erdőkben tölgy-, ákácz-, közönséges és amerikai kőriscsemeték ültetésével, a laposabb helyeken pedig nyár- és fűzdugványozással történnek, még pedig lehetőleg mezőgazdasági közteshasználattal kapcsolatosan, a hegyi erdőkben pedig tölgy-, kőris- és lúczfenyőcsemetéket ültetnek, továbbá tölgymakk-rakással és jegenyefenyőmag-alátelepítéssel erdősítenek.
Az évi fatermelést haszonfára és tűzifára dolgozzák föl s főleg a haszonfát kedvező áron adják el, mert a tölgy- és ákáczhaszonfa szőlőkaró készítésére alkalmas 1.6 m. hosszú rönkökre felvágva, igen nagy keletnek örvend.
A bükk- és égerhaszonfa a pozsonyi kefegyárban talál előnyös értékesítésre, míg a ligeti erdőkben termelt lágyfanemeket, különösen a nyár- és fűztörzseket a Harsch és Társa czég közelben lévő skatulya- és ládikagyárának adják el. Bár a tűzifa árainál az utóbbi évtizedben némi árcsökkenés tapasztalható, a városi erdőbirtok még ez idő szerint is holdanként és évenként közel 5.50–6 kor. tiszta jövedelmet hoz. Az évi fatermés legnagyobb része a városi faraktárban adatik el. A városi erdőbirtokot két törvényes szakképzettségű erdőtiszt kezeli, kiknek egyike, mint városi erdőmester, egyidejüleg a városi erdőhivatalnak is a vezetője. Az egész erdő 12 292védkerületre osztatván, ezekben az erdőőrizetet és az erdővédelmi teendőket 12 szakvizsgázott erdőőr teljesíti, kik közül négy az első fizetési osztályba, kettő a másodikba és hat a harmadikba van besorozva. Az erdőtisztek és erdőőrök élethossziglan vannak megválasztva és nyugdíjképesek.
