Nagyobb ipartelepek.
Nagyobb ipartelepek.
Az Apollo kőolajfinomítógyár r.-t. pozsonyi telepe 1895-ben keletkezett és 1902-ben kibővíttetett, külön paraffin-gyár létesítése révén. Gyártási ágai: benzin, kőolaj, gépolaj, paraffin, aszfalt, coaks és gyertya. A telep területe kb. 26 m. h. és az e területen fekvő épületek száma 50-re tehető. A hajtóerő 300 lóerőnek felel meg. A munkások száma körülbelül 500 és ezek között csak 10 női munkás van. A gyár évenként 5000 vaggon nyeranyagot tud feldolgozni. Piaczai, Magyarországon és Ausztrián kívül, Német-, Franczia-, Olasz-, Angol- és Spanyolország, továbbá a Svájcz és Szerbia. A gyár állami kedvezményben részesül.
A Konzervgyár részvénytársaságot Pozsonyban Ludwig János, Palugyay József, Nirschy Ferencz, Hörrnes Henrik és Jaklitsch János 1899-ben alapították. A gyártási ág főzelék- és húskonzervek. Különlegessége a libamáj-pástétom ŕ la Strassburg. A gyár területe 2917 négyszögméter és egy tető alatt 2 épületcsoportból áll. Hajtóerő: 16 lóerejű gőzgép. A munkások száma 60, kik között 45 női munkás van. Termelési képessége, 10 órai munkaidő alatt, tízezer doboz konzerv. Piaczai Magyarországon és Ausztrián kívül Afrika, Manilla, Szirmia, Rió de Janeiró, Buenos-Ayres, Németország és a Svájcz.
Dinamit Nobel r.-t. A czég főtelepe Bécsben van. 1871-ben Alfréd Nobel & Comp. czég alatt Zánkyben, Csehországban alakult az első dinamitgyár, míg a pozsonyi gyártelep 1873-ban keletkezett. A részvénytársaság 1885-ben alapíttatott. Fióktelepei, illetőleg gyárai vannak még, a pozsonyi főtelepen kívül, Zánkyben, Szt.-Lambrechtben (Stajerország) és Saubersdorfban (Alsó-Ausztria), de ezek között a pozsonyi gyár a legnagyobb. Gyártási ágak: minden fajtájú dinamit, biztonsági robbanóanyagok, progressit, rhexit és ecrasit, mely a legerősebb robbanóanyag, de csak hadi czélokra szolgál; lőgyapot, különféle füsttelen lőporfajok a hadsereg számára és vadászati czélokra, a kénsavnak és a salétromsavnak mindenféle fajai, szénkéneg, salétromsavas ammoniak és desztillált víz. A gyár 228 k. holdnyi területet foglal el és 162 épületből áll. A munkások száma kb. 500 és ezek között csupán 40 női munkás van. Az évi termelés dinamitban, savakban és szénkénegben egyenként meghaladja az egymillió kilogrammot, míg a lőportermelés, mint egyedárú, a hadügyi kormány megrendeléseitől függ. Vevői a m. kir. pénzügyi, a földmívelésügyi és a közös hadügyi minisztérium, az összes bányavállalatok és robbanó munkákkal foglalkozó egyéb vállalatok és magánosok. Az országon kívül Ausztria és a Balkán államok is a piaczai.
Pozsony. – Durvay Antal ácstelepe és téglagyára.
Eredeti rajz
Durvay Antal cs. és kir. udv. szállító telepei közül Pozsonyban az ácstelep 1850-ben keletkezett. Az alapító Tremmel József volt. A gyár területe 4000 négyszögöl és 3 épületből áll. Hajtóerő egy 50 lóerejű gőzgép. A munkások 324száma 70. Évi termelési képességét, az üzem természeténél fogva megállapítani nem lehet. Piaczai Pozsony vármegye, a szomszédos vármegyék és Ausztria. Téglagyárát a tulajdonos 1883-ban alapította, és itt finom burkolati és egyéb finomabb téglákat is gyárt a közönséges építési téglákon kívül. A telep területe 48 kat. hold, melyen 10 épület áll. A hajtóerő 50 lóerejű gőzgép és a munkások száma 130, a kikkel naponként 30000 darab téglát képes termelni.
Szentgyörgy. – Részlet a Drächsler-féle gyárból.
Saját felvételünk.
Diószegi czukor- és szeszgyár r.-t. Ezt a hatalmas ipartelepet a Kuffner és Guttmann czég 1867-ben alapította. A gyár 20 m. holdnyi területen fekszik és 16 épületből áll. Hajtóerő 750 lóerejű gőzgép. A munkások száma 800, a kik között 130 női munkás van. A gyár termelési képessége évenként 230.000 m. mázsa czukor. Piaczai Magyarországon kívül Anglia.
Drächsler Károly első magyar vasúti szükségleti paszomány- és vasúti kocsik felszerelési czikkek gyára Pozsony-Szentgyörgyön. E gyárat a tulajdonos 1893-ban alapította. Területe egy kat. hold, melyen a hatalmas gyári épületen kívül egy gépház és lakóház áll. A hajtóerő: 30 lóerejű gőzgép és a telep kb. 200 villamos lámpával van felszerelve. A munkások száma 104, akik között 55 női munkás van. Az évi termelés kb. 100.000 korona árúértéknek felel meg. Piaczai a magyarországi vasútakon kivül Ausztria.
Freud S. pozsonyi első magyar finombőrgyárát a tulajdonos 1896-ban alapította. A rendes gyártási ágon kívül, kocsi-, vaggon- és könyvkötő-bőrt is gyárt. A gyár területe, melyen egy épületcsoport áll, 3200 négyszögöl. A hajtóerő: 50 lóerejű gőzgép és a munkások száma 100, akik között csak 6 női munkás van. A gyár hetenként kb. 4000 drb. különféle bőrt tud előállítani. Piaczai a magyarországi vaggongyárakon kívül, Ausztria, Németország és a Kelet.
Freund fia és Neumann gőzkeményítőgyára, czikória és czukorrépa-szárítója Szereden. Az első keményítőgyárat Szereden 1868-ban, a czikóriagyárat 1882-ben alapította Freund Gyula által. A szeredi épület hajdan az első magyar czukorgyár helyisége volt. Területe 8 kat. hold és két nagy épületből áll. Hajtóerő 8 lóerejű gőzgép; a munkások száma 35, az évi termelési képesség 140 vaggon szárított czikória és czukorrépa. Piaczai: Magyarország és Ausztria. A tallós-gulyamezői burgonyakeményítőgyár 1895-ben keletkezett. 2 holdnyi területen fekszik és egy nagy összefüggő épületből áll. Hajtóerő egy 37 lóerejű félstabil gőzgép és egy 10 lóerejű gőzgép. A munkások száma 35. Az évi termelési képesség 150 vaggon. Piaczai: Magyarország, Ausztria és Anglia. Czégtársak: Freund Gyula, Freund Ármin és Neumann Henrik.
Ifj. Friedrich M. dr. malaczkai gyógyszerészeti telepe ugyan nem tartozik a szorosan vett ipartelepek közé, de a tulajdonos által készített és „Kárpáti labdacsok” elnevezés alatt ismeretes gyógyárú úgy nálunk, mint a külföldön annyira el van terjedve, hogy szükségesnek látjuk e helyen erről is megemlékezni, annál inkább, mert az ily hajtólabdacsokat azelőtt a külföldről hozták be és ezreket fizettek érte. Ifj. dr. Friedrich M. malaczkai gyógyszerész e labdacsainak a gyógyhatását többek között a kaltenleutgebeni fürdő főorvosa Winternitz W. dr. egyetemi tanár is elismeri, a ki maga is a rendelők közé tartozik.
Grüneberg Károly kefegyára Pozsonyban. Egyike a legrégibb czégeknek, mely 1834 óta fennáll. A gyárat Grüneberg Károly és József 1870-ben alapították. A gyár területe 12.000 négyszögméter, melyen 17 épület áll. A gyár üzemét 1904-ben a fogkefe gyártásra is kiterjesztette s e réven úttörő szolgálatokat végzett Magyarországon. A hajtőerő egy 150 és egy 250 lóerejű gőzgép. A munkások száma 800 és ezek között 500 női munkás van. A gyár évi termelési képessége másfél millió korona értékű árúnak felel meg és piacza ez egész világ.
Gottfrid Ludwig gőzmalma Pozsonyban. E telepet mostani tulajdonosa 1882-ben alapította. A gőzmalom egy hatalmas épülettestből áll. A hajtóerő: 360 lóerejű gőzgép, a munkások száma 90. Napi termelési képessége 6 vaggon liszt és piaczai Magyarország és Ausztria.
325Helle Károly kötél-, tömlő- és hajtószíjgyára Pozsonyban. Keletkezett 1858-ban. A gyár transzmisziókötelek gyártásával is foglalkozik. A telep 2660 négyszögöl területen fekszik és a gyárépületek száma három. Hajtóerő: 30 lóerejű gőzgép és 6 lóerejű gázmotor. A munkások száma 52, kik özött 10 női munkás van. Az évi termelési képesség 300–400.000 K. forgalomnak felel meg. Piaczai, Magyarországon kívül, a Balkán-államok, Románia, Ausztria és Amerika.
Kábelgyár részvénytársaság Pozsonyban. E hatalmas telepet Bondy Ottó 1895-ben alapította. A gyár kábelvezetékeken kívül kaucsukot is gyárt. Területe 15000 négyszögméter, melyen 8 gyárépület és egy irodaépület áll. Hajtóerő 3 gőzgép 300 lóerőre. A munkások száma 300 és ezeknek a fele része női munkás. Az évi termelési képesség nem állapítható meg. Piacza Németország kivételével, az egész világ. A gyár állami kedvezményben részesül.
Klinger Henrik gyártelepe Pozsonyban. Gyártási ágak: szövő-munkák, fonál- és darabfestés, czérnázat, tömlők ruggyantázása, vízmentes ponyvák, viaszosvászon-czikkek, len- és kenderszövetek, különösen a hadsereg, kórházak, tűzoltók, fürdőintézetek számára, mezőgazdasági és technikai czikkek, mint kendertömlők, vízmentes ponyvák és sátrak, len- és jutazsákok, préselőszövetek és kendők, redőnyszövetek, bőr- és viaszvászonáruk stb. A czég czíme „Első magyar vitorlavászon, len- és juteárúgyár Pozsonyban, Klinger Henrik.” Továbbá „Első magyar bőr- viaszosvászon és falikárpitgyár Pozsonyban, Klinger Henrik.” Az ipartelepet 1889-ben alapították. Fióktelepei vannak Liptószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön. A pozsonyi gyár területe 39,000 négyszögméter, melyen számos épület áll. A hajtóerő 450–500 lóerejű gőzgép. A munkások száma a gyárban 500 és a házon kívül 250, kiknek egy harmada női munkás. A gyárnak külön munkás-betegsegélyző pénztára van. A termelési képesség meg nem állapítható. Piaczai Magyarországon kívül Ausztria, a Balkán államok, Németország, Svájcz, Németalföld, Belgium, Keletindia stb. A gyár a temesvári, budapesti, pozsonyi és zsolnai kiállításokon díszoklevelet és a párisi kiállításon 1900-ban a Grand Prix díjat nyerte. A gyár állami kedvezményben részesül.
Kühmayer Ferencz és társa első hazai cs. és kir. szab. arany- és ezüstsodronyárú, valamint paszománt és egyenruha kellékek gyárai Pozsonyban. E gyártelep 1868-ban keletkezett. A gyár területe 6000 négyszögöl, melyen négy épület áll. A hajtóerő 120 lóerejű gőzgép. A munkások száma 300, melynek kétharmada női munkás. Az évi termelési képességet megállapítani nem lehet. A czég piaczai Magyarországon kívül Ausztria és a Balkán-államok, de a tengerentúli államok is és főleg Egyptom.
Levy James első magyar pamut-, teveszőr és balata hajtószíj-gyára Pozsony-Ligetfalún. A gyárat Levy James 1895-ben alapította. Gyártási ág: mechánikai szövőde és mindennemű géphajtószíj valamint technikai czikkek. A gyár területe 3000 négyszögöl és öt épületből áll. A hajtó erő: hatvan lóerejű gőzgép. A munkások száma 66, ezek közt nő 22. Piaczai Magyarországon kivül Ausztria, Német-, Orosz- és Olaszország. A gyár állami kedvezményben részesül.
Lőw Beer Miksa magyarfalvi czukorgyára. Tulajdonosa Lőw Beer Rezső. A gyár 1870-ben keletkezett. Gyártási ág: nyers és finomított czukor. A gyár területe 6 1/4 k. h. melyen egy főépület és 8 melléképület áll. Hajtóerő 350 lóerejű gőzgép. A munkások száma 570 és ezek közt 160 női munkás van. A gyár napi feldolgozási képessége 75 vaggon répa. Piacza: Magyarország, Ausztria, Angolország és India.
Gróf Pálffy József szkalovai fűrésztelepe.
Gróf Pálffy József szomolányi vegyészeti gyára.
326A Magyar czérnagyár r.-t. Pozsonyban 1902. január 17-én keletkezett az elődjének a Salcher és Richter czég gyártelepéből. Gyártási ágak: Különféle pamutczérnák. A gyár 1904-ben üzemét házi fonóda felállításával bővítette ki. Különlegessége az orsó-czérna. A gyár telke: 20013 m2. Beépített terület: 7225 m2. A gyári termek térmértéke: 13150 m2. A gyár 8 épületből áll. A hajtóerő: 1 gőzmotor 700, 2 gőzmotor ŕ 600 és 1 gőzmotor 25, összesen tehát 1925 lóerő. A munkások száma: 500; de normális forgalommal 580 és ezek között 376 női munkás van. Piaczai egész Magyarország.
Magyar Siemens-Schuckert-művek r.-t. Pozsony. A gyár 1902-ben keletkezett. Gyártási ága villamossági világító- és erőátviteli gépek, eszközök és tárgyak, közutak, gyári vasutak, villamosfelvonók, szívattyúk, szellőztető és gazdasági villamos gépek. A gyár területe tizezer négyszögméter, melyen hét épület áll. A hajtóerő 250 lóerejű gőzgép. A munkások száma 100. Piacza Magyarországon kívül Ausztria.
Marschall Antal kocsigyáros, Pozsonyban. A czég 1869-ben keletkezett, de a gyár 1882-ben épült. A kocsigyártáson kívül lószerszám-gyártással is foglalkozik. Különlegességei az ú. n. Esterházy-, a milleniumi és a magyar keresztrúgós homokfutó kocsik. A gyár területe 1044 négyszögöl és három épületből áll. A munkások száma 50–60. Évenként 350–400 kocsit és ugyanannyi lószerszámot gyárt. Piacza Magyarországon kívül Németország, Oroszország, Anglia, Törökország és Ausztria.
Menzel K. C. kőfedéllemez, faczement és aszfalt elszigetelő-lemezgyár Pozsonyban. E gyár 1885-ben keletkezett. Mint különlegességet bordázott építési lemezt és falak tűzbiztosítására szolgáló asbest-czementet is gyárt. A gyár területe 3000 négyszögméter, melyen négy épület áll. Hajtóerő: 12 lóerejű gőzgép. A munkások száma 40. Termelési képessége naponként 1 vaggon árú. Piacza Magyarország.
Stummer Károly nagyszombati czukorgyára. E gyárat 1869-ben egy brünni és nagyszombati konzorczium alapította. 1873-ban ez a konzorczium csődbe jutott. 1876-ban a gyárat Stummer Károly vette meg. A gyár területe 40 magyar hold, melyen 9 nagyobb épület áll. A munkások száma 560 és ezek között kb. 35 női munkás van. A gyár naponként 20000 métermázsa répát tud feldolgozni. Piacza a külföld.
Pálffy József gróf szomolányi vegyészeti gyára 19 év óta van üzemben. Termékei: eczetsavas mész, faszesz, aceton, fakátrány, olajok, fagyanta, carbolineum, faszén stb. Az eczetsavasmész a helyszinén jégeczetté, vegytiszta eczet-eszencziává, technikai eczetsavvá, a faszesz pedig denaturált faszeszszé és methyl-alkohollá dolgoztatik fel. A gyár gőz-, víz- és villanyos erő segítségével működik és faszenesítésre is be van rendezve. A munkások száma 100. Piaczai Magyarországon kivül Ausztria, Németország és Anglia.
Roth György lőszergyára Pozsonyban 1872-ben keletkezett. Gyártási ág: mindenféle katonai töltény és lőszerczikk. A gyár 30 m. holdnyi területen fekszik és 16 épületből áll. Hajtóerő: egy 80 és egy 120 lóerejű gőzgép és 16 lóerőnek megfelelő vízi erő. A munkások száma 200 és ezek között 150 női munkás van. A gyár naponkint egy millió töltényt képes termelni. Piaczai az egész országon kívül a Balkán-államok, továbbá Ausztria és Anglia.
327Regenhard Ferencz és társa posztógyára Pozsony. A gyár 1871-ben keletkezett. Gyártási ágak: katonai posztó és kalikó. A gyár 7000 négyszögölnyi területet foglal el, melyen hat gyárépület áll. Hajtóerő: 100 lórerejű gőzgép. A munkások száma 150–160, a kiknek kétharmada női munkás. Termelési képesség hetenként 2500 méter posztó és 1400 méter kalikó.
Stollwerk testvérek cs. és kir. és porosz kir. udvari csokoládé-gyárosok Pozsonyban. A gyár 1896-ban keletkezett és a csokoládén kívül kakaót és czukorkaneműt is gyárt. A gyár területe 35000 négyszögméter, melyen egy főépület és öt melléképület áll. Hajtóerő: 180 lóerejű gőzgép. A munkások száma 220 és ezek között 150 női munkás van. A gyár úgy van berendezve, hogy mai termelésének négyszeresét tudja előállítani. Piacza az egész ország és Ausztria. A gyár állami kedvezménynyel is bír.
Stausz és Melde, első magyar nádszövőgyár Pozsonyban. 1883-ban keletkezett. Gyártási ágak: padmaly-nádszövet és minden e szakba vágó nádszövetek. A gyár területe 500 négyszögméter, melyen a gyár- az irodaépület, az istállók, a munkáslakások és a raktárak állanak. Hajtóerő: 8 lóerejű gőzgép. A munkások száma 30 és ezek között 15 női munkás van. Termelési képesség egy millió négyszögmétert meghaladó mennyiség. Piaczai Magyarországon kívül Ausztria.
Schrancz Károly gép- és kazángyára s vasöntője Pozsonyban. A gyár 1896-ban keletkezett. Területe 7950 négyszögméter, melyen öt gyárépület áll. Hajtóerő: 45 lóerejű gőzgép. A munkások száma 90–130. Évi termelési képesség 250.000–300.000 klgr. kazán és 350.000–400.000 klgr. öntvény és gép. Piaczai Magyarországon kívül Ausztria, Oroszország és Kina.
Stein testvérek sör- és malátagyár Pozsonyban. A gyár 1871-ben keletkezett. Területe 5600 négyszögöl, melyen három főépület áll a szükséges melléképületekkel. Hajtóerő: egy 80, egy 12 és egy 5 lóerejű gőzgép. A munkások száma 70–80. Évi termelési képesség 60.000 hktl. sör és 100 vaggon maláta, mely utóbbinak a piacza Németorszás és Svájcz.
Stockeraui mészgyár r.-t. Dévényújfalun. A gyár 1888-ban keletkezett. Területe 3/4 négyszögkilométer, melyen két körkemencze, egy magas-kemencze, egy kőtörő és hét lakóház áll. Hajtóerő 16 lóerejű benzinmotor. A munkások száma 275 és ezek közt 80 női munkás van. Termelési képesség 10.000 vaggon. Piaczai az országon kívül Ausztria.
Stermann M. vegyi gyufagyára Nagyszombatban. A gyárat Fried Henrik alapítota 1875-ben, azután Weisz József birtokába került, a kitől a mostani tulajdonos 1891-ben vette meg. A gyár területe másfél hold, melyen a gyárépület és a raktárhelyiségek állanak. A munkások száma 60 és ezek között 35 női munkás van. Piaczai Magyarországon kívül Ausztria. A gyár területe másfél hold, melyen a gyárépület és a raktárhelyiségek állanak. A munkások száma 60 és ezekközött 35 női munkás van. Piaczai Magyarországon kívül Ausztria.
Westen P. betéti társaság kapdácsoló és zomnáczneműek gyára Pozsony-Ligetújfalun. A gyárat 1899-ben alapították. Gyártási ág: Zománczozott bádogedények és idevágó czikkek. Mint különlegességeket szürkén zománczotott „Szeczesszió” edényeket gyártanak. A gyár területe 12.000 2. Ebből beépített terület 6000 2. A gyári termek térmértéke 5400 2. A hajtóerő egy 60 lóerejű gőzmotor. A munkások száma 330 és ezek között 60 női munkás van. A gyár naponként zománczozott főzőedényekben és használati czikkekben 4000 korona értéket tud előállítani. Piaczai a kontinens összes államai.
Wienerbergi téglagyár és építő-társaság dévényújfalusi gőztéglagyára. Keletkezett 1891-ben. Gyártási ágak: fedélcserép, dísztégla, burkolattégla és hornyolt fedélcserép. A gyár területe 6 hold, melyen a kazánház, gépház, 21 szárító, a raktár, a körkemencze, egy telitőkemencze és 4 lakóház áll. Hajtóerő 160 lóerejű gőzgép. A munkások száma 180–200, de ennek a fele női munkás. Termelési képesség évenként négy millió darab. Piacza Magyarországon kívül Ausztria is.
A pozsonyi Keresk. és Iparkamara palotája.
Ezeken kívül fennáll még a vármegye területén Pozsonyban: Blitz Albert czukorgyára, Neumayer és Kohlmann mechanikai paplangyára, Steiner és Grossmann műtrágyagyára, Pick Miksa bőrgyára, Hirschler A. paszomántgyára, Schleifer H. kalapgyára, Segesváry Dénes fémárúgyára, Lutz és társa festékgyára, Hruska János kocsigyára, Feitzelmayer Károly, Dohnal József gépgyárai, a Bunzl-féle katona-felszerelési gyár, Reidner Zsigmond téglagyára és Weinberger Béla malátagyára. – Nagyszombatban: a Treumann-, Ringwald-, Eisler-, Szeszler és Diamant-féle malátagyárak és a Mitacsek- és az Ozmics-féle téglagyárak, a Fischer testvérek harang-, vas- és fémöntője és gépgyára, Sprinzl Mór gőzfűrésze, Doppler E. eczetgyára. 328– Malaczkán: a Jellinek, Stern és Pollák szeszfinomítója, Pálffy Miklós hg. fűrésztelepe. – Vágszereden: Perl és társa gépgyára és vasöntője és Steiner M. fiai csontlisztgyára. – Pozsony-Borostyánkőn: a Weisz-féle rézhámor. – Szkalován: Pálffy József gr. fűrésztelepe. – Bazinban: Rössler Imre gőztéglagyára. – Dunaszerdahelyen: a gőzmalom r.-t. – Laksárújfalun: Drach és Findler szurokgyára. – Losonczon: Pálffy József gr. bútorgyára. – Ligetfalun: a Harsch-féle fadobozgyár. – Nebojszán: a Gülcher-féle keményítőgyár. – Somorján: a gőzmalom r.-t. – Stomfán: a Bies-féle keményítőgyár. – Tósnyárásdon: a Müller-féle czikória-gyár. – Vásárúton: a Popper-féle szeszfinomító.
* * *
