Bartal György.
Bartal György.
Bartal György (beleházi ifjabb), földmívelési, ipar- és kereskedelmi miniszter. Szül. Damazér-Karcsán, 1820 szept. 20-án, megh. Faddon, 1875 okt. 25-én. Tanulmányait a bécsi Terezianumban végezte. 1842-ben Tolna vármegye tb. aljegyzője, majd főjegyzője. Részt vett az 1848-iki országgyűlésen, mint Tolna vármegye egyik követe. Elment a kormánynyal Debreczenbe, Szegedre, egyideig a Szemere-minisztériumban a pénzügyi osztály főnöke volt. A szabadságharcz leveretése után őt is elfogták, de két havi fogság után kiszabadult és visszavonult tolnamegyei birtokára. 1861-ben Tolna vármegye első alispánja. Ő képviselte a vármegyét az országgyűlésen. 1864-ben a konzervatívekhez csatlakozott s a Majláth–Sennyei-féle kormányban a helytartó-tanács elnökségét foglalta el. A kiegyezés után a Deák-párt híve lett, 1874—75-ben a Bittó-minisztériumban a földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi tárczát töltötte be. 1861 máj. 17-iki országgyűlési beszéde, és autonomiai kongresszusi beszédei Pesten, 1870-ben jelentek meg.
