Genersich Antal.
Genersich Antal.
Genersich Antal dr. (szepes-szombati). Szül. 1842 febr. 4-én Nagyszombatban. 1868-ban Rókus-kórházi főorvos, 1868-ban állami ösztöndíjjal, külföldi tanulmány-útjában két évet tölt Würzburgban, Bécsben, Lipcsében és Berlinben a leghíresebb kórboncztani orvostanárok mellett. 1870-ben rendes tanár lett Kolozsvárott az orvossebészeti tanintézetnél, hol a kórboncztant és törvényszéki orvostant adta elő. 1870–1876-ban megalapította a kórboncztani intézet gyűjteménytárát. 1872-ben az egyetemhez a kórboncztan tanárává neveztetett ki, 1877–78-ban egyetemi rektor. – 1875 óta Kolozsvár város tb. főorvosa. Az 1876-ban Kolozsvárott alakult orvos-természettudományi társulat elnöke, az erdélyi múzeum-egyletnek 1881 óta választmányi tagja. Ez időszerint (1895 óta) a budapesti egyetemen a kórboncztan és kórszövettan ny. r. tanára. Tagja az igazságügyi orvosi tanácsnak, a közegészségügyi tanácsnak és több hazai s külföldi tudományos és közművelődési társulatnak. 1891-ben magyar nemességet nyert. A Magyar Tudományos Akadémia 1892-ben levelező tagjául választotta.
Munkái: Fonalas kór esete. 1868. – Sokszoros ideg-dag. 1870. – A szaruhártya nedvcsatornáiról. 1870. – A nyirkfelvétel a vázizmok inai és bőnyéi által. 1871. – Adalék az ember hasi együttérző fonatain lévő Pacini-testek ép és kórboncztanához. 1875. – Fejcsonkos torz (akephalus perakephalus). 1878. és 1880. – A hasnyálmirigy alaki eltérése. 1890. – Gyógyult trichinosis esete. 1891. – Adatok a trichinosis kóroktanához. 1891. – A Trichin-infectio. Kolozsvárt. 1894. – Hashártyalob újszülöttben a csípőbél átlyukadása folytán. 1891. 126. – Az orvosi tud. haladása. 1892. – A kóros kövek keménységéről. 1892. – A tápcsatorna kimosása (Diaklysmos). 1893. – Holttestjelenségek. Személyazonosság Belky János törvényszéki orvostan. 1894. – A szeszes italok habituális élvezete folytán bekövetkező változások az ütőerekben. 1899. – A hashártya-tömlőkről stb. stb. E tudományos értekezéseinek nagy része a külföldi folyóiratokban is megjelent.
