Gesell Sándor.
Gesell Sándor.
Gesell Sándor. Szül. Pozsonyban 1839 május 8-án. 1862-ben a kolozsvári bánya- és jószágigazgatóság, majd a kudsiri és a sebeshelyi vasgyár gyakornoka 1864-ben magasabb kiképzés czéljából a bécsi geologiai intézet növendéke. Az ott töltött két év nyári szüneteit a Magyarországon folyó geologiai fölvételeknél értékesítette. Tanulmányutat tett bányászati tanulmányok végett Csehországban és Porosz-Sziléziában, kohászati tanulmányok végett pedig Reichenauban, Neubergben és Mária-Zellben. Ezután a gavosdini vasgyárhoz került és ekkor egyszersmind a gyalári vasbányákat és a zsilvölgyi kőszénkutatásokat vezette. 1867 nyarán részt vett a bécsi geologusokkal Tokaj-Nyiregyháza és Dorog környékének földtani felvételében. 1868-ban, mint a gavosdiai kir. vasgyár ellenőrző tisztje vezette a nagy olvasztó üzemét, kidolgozta a Vajda-Hunyadon építendő nagyszabású vasgyár tervezetét és elvégezte a gyalár-gavosdiai keskenyvágányú érczszállító vaspályának Vajda-Hunyadig terjedő nivellálását. 1870-ben a bányahatóság elismerése kísérte a pénzügyminiszterium bányászati osztályába, honnét 1871-ben bányageologussá neveztetett ki a máramarosi s nagybányai bányaigazgatóságok kerületébe. Itt készítette 1873-ban a máramarosi kincstári bányászat bányageologiai térképét az akkori bécsi közkiállításra. 1877-ben Máramaros-Szigeten a bányamérnöki teendőket is végezte. 1878-ban a párisi közkiállítás magyar bányászati, kohászati és műszaki osztályának felügyelője s a kiállítási jelentés bányászati részének szerkesztője volt. 1879-ben bányatanácsosi czímet nyert. 1880-tól a selmeczi bányakerület bányageologusa volt, 1883-ban pedig a budapesti kir. földtani intézethez nevezték ki bánya-főgeologusnak. 1885-ben a budapesti ált. kiállítás országos bizottságának tagja, a bányászati, kohászati és földtani szakcsoport egyik előadója s rendezője. 1892-ben a király a főbányatanácsosi czím és jelleg adományozásával, 1897-ben királyi elismeréssel, 1902-ben pedig a III-ad osztályu vaskorona-renddel tüntette ki. Irodalmi dolgozatai a Jahrbuch der k. k. Reichsanstalt-ban, a Földtani Közlönyben és egyéb szakmunkákban jelentek meg.
Munkái: 1. Adatok a máramarosi m. kir. bányaigazgatósághoz tartozó, e megye é. k. részében fekvő vaskőbányaterület földtani megsimertetéséhez. Bpest, 1876. – 2. A vörösvágás–dubniki opálbányák földtani viszonyai. U. ott, 1878. – 3. A bányászat és kohászat az 1878. évi párisi közkiállításon, Bpest, 1879. – 4. A selmeczi bányavidék ércztellér vonulatai. Részletes geologiai térkép. U. ott, 1883. – 5. Selmeczbányán és környékén 1882 és 1883-ban eszközölt részletes bányageologiai fölvételek. U. ott, 1884–85. – 6. A soovári kősóbányakerület földtani viszonyai tekintettel az elöntött kősóbánya újból megnyitására. U. ott, 1885. – 7. Mű- és építőipari tekintetben fontosabb magyarországi kőzetek részletes katalogusa. U. ott, 1885. – 8. Kőszénbányászat az 1885. évi bpesti orsz. ált. kiállításon. U. ott, 1886. – 9. A körmöczi érczbányaterület bányageologiai fölvétele 1885–88-ban. – 10. A nagybányai érczbányaterület bányageologiai fölvétele 1889 és 1890-ben. U. ott, 1889–90. 11. A felsőbányai érczbányakerület bányageologiai viszonyai. U. ott, 1892. – 11. Kapnikbánya bányageológiai viszonyai. U. ott, 1893. Egy térképpel és 20 ábrával. – 12. Oláhláposbánya és vidékének bányageologiai felvétele. u. ott. – 13. Antimonérczbányászat Király-Lubellán Liptómegyében. – 14. Az infuzoria-föld technikai jelentősége. – 15. A vasmegyei antimonbányászat. – 16. Az osztrák bányatermelés. – 17 Barnaszén és tőzeg Árva vármegyében. – 18. Zalatna vidékének bányageologiai viszonyai. 1895. – 19. A Zalatna melletti dumbrávai és baboji czinóberércz-bányaszat bányageologiai viszonyai. 1896. – 20. A verespataki bányaterület és az orlai Szt. Kereszt altáró geologiai viszonyai. 1897. – 21. Az Ungvölgyi Luh vidékén előforduló petroleum geologiai viszonyai, egy térképpel, 1897. – 22. Földtani viszonyok az Ompolyvölgynek a zalatna-préstákai folyó-részlettől északra fekvő területen. 1896. – 23. A kornai völgyben, bucsumi völgyben és a Botes, Korabia, Vulkojhegyek körül Alsó-Fehérmegyében fekvő aranybányászat bányageologiai viszonyai, 1898–1899. – 24. Offenbánya bányageologiai viszonyai Alsó-Fehérmegyében, 1900. – 25. A dobsinai bányaterület földtani viszonyai, 1901 és 1902. – 26. A Nagy-Veszverés, Rozsnyóváros és Rekenye falu 425közötti terület földtani viszonyai, 1903. – 27. A magyar korona országai területén mívelésben és feltárásban levő nemesfém, ércz, vaskő, ásványszén, kősó és egyéb értékesíthető ásványok előfordulási helyei. Térképpel 1896. – 28. Kőszénbányászatunk mívelése és gazdasági viszonyai, millennáris kiállításunk évében. – 29. Földtan-bányászati jegyzetek az 1900. évi nemzetközi párisi kiállításról.
