Kodexek.

Teljes szövegű keresés

Kodexek.
Pray-kodex, vagyis a legnevezetesebb magyar nyelvemlék: a „Halotti beszéd és könyörgés”. A deáki egyház tulajdona volt és misekönyvön kívül, egyházi szabályokat, halotti szertartásokat stb. is tartalmaz. A nevezetes halotti beszéd a 154-ik lapon olvasható. E kodex, szakértők állítása szerint, a XIII. századnak kb. harmadik tizedéből való. Pray György, a XVIII. század 405jeles történettudósa fedezte fel és ez az egyetlen magyar nyelvű misekönyv, mely az Árpád-korból fennmaradt. Most a Magyar Nemzeti Muzeum őrzi e becses kodexet (Quart. Hung. 387. jelzett alatt).
A nagyszombati kodex. Magyar nyelvemlék 1512 és 1513-ból. Nagy nyolczadrét alakú papiroskodex. Egy kéz írása, ismeretlen írótól. Írásának ideje, mint a 158. és 304. oldalokon olvasható, 1513 és 1512. Tartalma valláserkölcsi elmélkedések és imádságok. Előbb az esztergomi káptalan nagyszombati könyvtárában őrizték, a honnan nevét is veszi. Jelenleg Esztergomban van a főegyházmegyei könyvtárban. Nyomtatásban megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvemléktára 3. kötetében.
A Lányi-kodex. Lányi Károly ajándékozta a M. Tud. Akad. könyvtárának. Lányi „A magyar kath. klérus érdemeinek történetigazolta emléke” czímű és Pozsonyban 1848-ban megjelent művében említi, hogy e kodex „újan fölfedezett régi, 1517-be tartozó, a pozsonyi Klarisszák számára készült” és a Schuster nagyszombati gyógyszerész gyűjteményében levő „magyar ordinarium” szintén a pozsonyi Klarisszák számára készült. Kis nyolczadrét alakú papiroskodex elől, hátul csonka kötése, természetbarnította fatábla. Nyomtatásban megjelent a M. Tud. Akad. Nyelvemléktára 7. kötetében.
A pozsonyi kodex (1520-ból). Egyetlen magyar kodex, mely a Nyelvemléktárban csak másolat útján volt kiadható; az eredetinek ugyanis az 1837-ben történt lemásolása óta teljesen nyoma veszett. A könyv Toldy szerint tizenkettedrétű papiroskodex. Három kéz írása. A leírók közül csak az elsőt ismerjük s ez Mihály diák. Írásának ideje 1520. Tartalma: imádságok s néhány főünnepre való evangéliumi szakasz. Az Akadémia kézirattárában van a másolat (M. Cod. 4-edrét 11. sz. a.); az eredeti a ferenczrendi kolostor könyvtáráé volt.
A Peer-kodex. 1787-ben Peer Jakab pozsonyi piarista áldozár és történettanár tulajdona volt, kinek hagyatékából, vétel útján Jankovich Miklóshoz, majd a Széchenyi orsz. könyvtárba került. E kodex 8-adrét papiros, 3 levele ki van szakítva. Magyarját hat kéz írta. Újabb másolata Gyurkovics Istvántól az akad. könyvtárban van. Mikor készült e kodex, határozottan meg nem állapítható. Két évszám is van benne. Az első 1508, Vásárhelyi András cantilenája; a másik 1526, azt mutatja, mikor írták bele a deák részt. Karaktere a XVI. század elejére mutat. Tartalma: vallásbeliek, imák és naptár (Csizió, Kalendárium). Nyomtatásban megjelent a M. Tud. Akad. Nyelvemléktára 2-ik kötetében.
Kazinczy-kodex. Nyelvemlék az 1526 és 1541 közti időből. Különösen becses a magyar széppróza történetére. Kis nyolczadrét alakú papiros-kodex, főrészeiben három ismeretlen nevű ferenczrendi szerzetes másolata. A Klarissza-apáczák számára készült. Tartalmát prédikácziók, erkölcstanító példák és legendák teszik. Felfedezte Vitkovics Mihály Egerben. Régebben a pozsonyi apácza-kolostoré volt, most a Nemzeti Muzeum könyvtárának tulajdona.
Költőket nem termett e vármegye, de annál több művészt, tudóst, államférfiút és egyházi méltóságot viselő férfiút. A régibb korban Pray György, Bél Mátyás, Szenczi Molnár Albert, Sambucus János, senkviczi Kolinovich Gábor tudósok, Káldy György, a híres jezsuita paptanár szereztek dicsőséget e vármegyének; az újabb korban pedig Lenárd Fülöp, a katódsugarak felfedezője, Höhnel Lajos lovag, a híres utazó, Endlicher István László, európai hírű botanikus, Rómer Floris és Könyöki József archaeologusok, Télfy István hellenista, Hirschler Ignácz és Lenhossék Mihály orvostanárok, Török Aurél anthropologus, Gervay Mihály orsz. posta-főigazgató, Zsigmondy Vilmos, a hírneves bányász, Vámbéry Ármin világhírű tudós, Lóczy Lajos, Inkey Béla, Gesell Sándor, Herbich Ferencz és Staub Móricz geologusok, Keleti Károly a magyar statisztika megalapítója, stb. mind Pozsony vármegyében születtek.
Művészeink közül Hummel N. János, Bihary János, Lavotta János, Joseffy Rafael, zeneművészek, Fadrusz János és Tilgner Viktor szobrászok, Keleti Gusztáv, Spányik Kornél és Skuteczky Döme festőművészek szintén itt látták meg először a napvilágot.
Főpapjaink közül: Esterházy Imre, Haulik György és Lippay György érsekek; Szegedy Ferencz Lénárd, Dessewffy Sándor, Rudnyánszky József, Berchtoldt Ferencz püspökök és Fekete István ág. h. ev. püspök.
406Államférfiaink közül: Esterházy Miklós nádor, a két, id. és ifj. Majláth György országbírák, Majláth József állam-miniszter, Zichy Ferencz tárnokmester, Zichy Nándor, az országos néppárt vezére, Zichy József volt fiumei kormányzó és kereskedelmi miniszter, Apponyi György országbíró, Apponyi Albert, a nemzeti párt vezére, Károlyi Tibor, a főrendiház alelnöke, Pápai István, a kabinetiroda osztályfőnöke, Bittó István miniszterelnök és Bartal György földmív. miniszter 1874-ben, és ezeken kivül szabadságharczunk nagy alakjai: Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos minisztere, Gelich Richárd tábornok, Jeszenák János kormánybiztos, Horváth János ezredes és Petőcz György alispán, szintén e vármegye szülöttei.
Azonban lássuk betűrendben, kik voltak e jobbára idegen nemzetiségektől lakott határszéli vármegye azon szülöttei és e vármegyébe beszármazott szerepvivő jelesei, kik szellemi kincseikkel részt vettek a magyar irodalom, tudomány és művészet nehéz alapvető munkájában, és a kiknek nevéhez méltán fűződnek nemzeti műveltségünk emlékei.
* * *

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages