Mandelli Dávid.
Mandelli Dávid.
Mandelli Dávid, különczködő tudós, (családi neve Mandel volt), szül. Pozsonyban 1780-ban. Bölcseleti és theologiai, de különösen nyelvtani tanulmányok végett Berlinbe ment. Már itt kezdte különczködő életét. Szemöldökét lebertváltatta s a burgonya volt egyedüli étele. Majd Offenbachban volt nevelő és azután Párisba ment az egyetemre. 1827-ben már a legnagyobb nyelvtudósnak tartották. Az európai nyelveken kivül jártas volt a keletiekben is. Kedvencz tárgyai a latin, görög, zsidó, arab és perzsa nyelvek voltak. A mennyiségtanban is kiváló tudósnak bizonyult. A bölcseletben oly jártasságra tett szert, hogy Plato munkáit könyv nélkül tudta. Életmódjában a czinikus Diogenes választotta mintaképének. Zsibvásáron vett ruhában járt és hosszú szakállt viselt. Főtt ételt sohasem evett, hanem gyakran növényekkel és gyökerekkel táplálkozott. Bútorzata szintén megfelelt életmódjának. Különczködései miatt gyakran a rendőrséggel is meggyűlt a baja, és egyszer tömlöczbe 447került. 1822-ben a franczia kormány 1800 frank évi fizetés mellett megbízta őt egy bibliografiai munkával, mely a keleti nyelvű könyvek czímének leírásából és azoknak az illető tudományszakokba való beosztásából állott. Ezt be is fejezte, mire a kormány, hálából, egy kis szobát bocsátott rendelkezésére. 1836 decz. 22-én, midőn Párisban a Szajnából vizet merített, elveszitette egyensúlyát és a vízbe fúlt. Hátrahagyott irományai nehezen fejthetők meg, mert különféle nyelvek zagyva keverékéből állanak.
