Művelődéstörténeti visszapillantás.
Művelődéstörténeti visszapillantás.
Pozsony vármegye irodalom, tudomány és művészet tekintetében hazánk egyik legelső vármegyéje. Nemzetünk kulturális fejlődésének már kezdő korszakában nagy jelentőségű színhelye volt a tudományos munkásságnak. Már az Árpád-házi királyok és még inább a vegyes házakból származott uralkodók alatt Pozsony város, a vármegye székhelye, egyik góczpontja volt a szellemi és anyagi haladásnak. Művelődésére nagy jelentőségű volt az is, hogy a mohácsi vész óta egészen 1848-ig itt tartották az országgyűléseket, itt székeltek a legfőbb kormánytestületek, a mi a város környékére és a vármegyére is jelentékeny befolyással volt. A tudományos munkásságot és annak eredményét – a történelmi visszatekintés végtelen kárára – hazánk e vidékén is sokszor semmisítették meg az idő viszontagságai. A levéltárak, könyvtárak és művészeti tárgyak megrablására, szétdúlására s fölégetésére igen gyakori az alkalom. 1241-ben a tatárok tűzzel-vassal pusztítják Pozsonyt. A cseh háborúk korában 1254, 1261 és különösen 1271-ben Ottokár rabló csehei dúlták föl s rabolták ki Pozsonyt és a vármegyét. Ekkor égett le a pozsonyi káptalan és a város levéltára is. 1342-ben a husziták rabolják ki és égetik föl Nagyszombatot és vidékét. 1428-ban ugyanezek pusztítják Pozsonyt és a vármegyét.
Ezt követőleg Pozsony vármegye művelődéstörténete a következő események hatása alatt alakult: 1467-ben Vitéz János érsek Mátyás király megbízásából és segélyével megalapítja a pozsonyi egyetemet (Academia Istropolitana). 1535-ben tették a rendek Pozsonyt a kormány székhelyévé. Ide költözött a törököktől birtokaikból kiforgatott főurak és főpapok, szerzetesek és apáczák nagy része, sőt Esztergom török kézre jutása (1543) után az érsekprimás is. 1561-ben nyitották meg a jezsuiták nagyszombati iskoláját. Nagyszombat városában már a XVI. században nyomda volt. 1611-ben alapítja Forgách Ferencz érsekprimás a legelső pozsonyi könyvnyomdát, mely 1660 után Nagyszombatba került és a Telegdi Miklóstól Nagyszombatban már előzőleg fölállított első kath. hazai nyomdával egyesült, majd tulajdona lett. 1619-ben alapította Pázmány Péter a nagyszombati nemes ifjak intézetét (Pazmaneum), melyet bő alapítványával látott el. Nemsokára az alapítás után ebben az intézetben tanult Zrinyi Miklós, a későbbi horvát- és dalmátországi bán, az európai hírű törökverő hős és költő. Mária Terézia később az egyetemet orvosi fakultással egészítette ki. 1622-ben Pázmány érsekprimás kollégiumot alapít Pozsonyban a jezsuiták számára. 1642-ben Lóssy primás megalapítja a pozsonyi Emericanum papnöveldét. 1683-ban a törökök, illetőleg Thököly csapatai Pozsonyt elfoglalják és fölgyújtják. 1710 körül alkotja Donner Rafáel híres szobrász világhírű pozsonyi szobrait. 1705-ben indította meg Pozsonyban Esterházy Antal gróf, kurucz generális a legelső magyarországi hirlapot „Mercurius Verdicus ex Hungaria” czimen. 1714-ben nyílt meg az új jezsuita gimnázium. 1719-ben Bél Mátyást a prot. egyház lelkészévé és az iskola rektorává választja. 1720-ban Royer Pál könyvnyomdát állít Pozsonyban s ez 1770-ben Landerer tulajdonába megy át. 1721-ben indul meg Pozsonyban Bél Mátyás „Nova Posoniensia” czímű folyóirata. 1776-ban nyilt meg Pozsonyban az új jogi akadémia és ugyanebben az évben a városi 404új színház. 1749, illetőleg 1767 óta működött Pray György a jezsuita gimnáziumban és könyvtárban. 1770-ben találta Pray a halotti beszédet a káptalani levéltárban. 1764-ben jelent meg a „Pressburger Zeitung” első száma. 1770-ben Paczkó is nyomdát nyit Pozsonyban. 1780-ban jelent meg Pozsonyban a „Magyar Hirmondó”. II. Józseffel a hanyatlás stádiumába lép Pozsonyban és a megyében az irodalom, tudomány és művészet. A híres pozsonyi kép- és könyvtár (Albertina) Bécsbe kerül. 1784-ben a jogakadémia, 1786-ban a gimnázium Nagyszombatból Pozsonyba helyeztetik át. 1788-ban alakult az első magyar önképzőkör a „Magyar Társaság”. 1832–36-ban jelenik meg Kossuth Lajos szerkesztésében az „Országgyűlési tudósítások” czímű kőnyomat. 1833-ban kiváló zeneegyesület alakul az egyházi zene művelésére Pozsonyban. 1850-ben nyilt meg ugyanott az első hazai reáliskola, 1855-ben pedig az új ág. ev. liczeum. 1854-ben alakult a természetrajzi múzeum. 1855-ben a jezsuiták visszatelepíttetnek Pozsonyba. 1858-ban a magyar társaság újjáalakult. 1869-ben keletkezett a városi múzeum. 1886-ban nyilt meg az új színház. 1887-ben leplezték le Hummel zeneszerző mellszobrát, később pedig Fadrusz János alkotását, a Mária Terézia-szobrot.
A halotti beszéd és könyörgés.
Eredetije a Magyar Nemzeti Muzeumban
Pázmány feleletének czímlapja.
Az egyetemi könyvtár példányáról
Az oknyomozó magyar irodalomtörténet Pozsony vármegyében sem tekinthet vissza négy századnál tovább, de ezalatt is jobbára idegen nyomokon haladott. A tizenkilenczedik században azonban új irány indul, mely formákban is mindinkább nemzetivé válik, különösen a mikor a demokráczia szelleme hatja át a politikai életet s megteremti a polgári szabadságot, behatol az irodalomba és művészetbe is és a politikai szabadsággal karöltve megalkotja a nemzeti irodalmat, tudományt és művészetet. Pozsony vármegye íróinak újabb időbeli költészete, történetírása, szónoklatai és nyelvtani alkotásai a nemzeti irodalom, kevésbbé nemzeti jellegű szakmunkái pedig a tudományos irodalom körébe tartoznak.
A könyvnyomtatás előtt is részt vett a vármegye az irodalom terjesztésében, minek bizonyságai a nyelvemlékeinket megőriző becses kodexek. Ezek a következők:
