Török Aurél.
466Török Aurél.
Török Aurél, született Pozsonyban 1842 február 13-án. Apja Ponori Thewrewk József író és polihisztor volt. Török azért cserélte ki régi családi nevének történeti helyesírását, mert külföldön a nevet a régi írás szerint nem olvashatják. Gimnáziumi tanulmányait Pesten végezte, az orvosi tanfolyamot pedig Bécsben. 1867-től 1869-ig Jendrassik tanár oldala mellett a pesti egyetem élettani tanszékénél tanársegédként működött. 1869-ben kinevezték a kolozsvári volt orvos-sebészi akadémiához az elméleti orvostan rendes tanárának, 1872-ben pedig ugyancsak kolozsvárra az élettan nyilvános rendes egyetemi tanárának. Az 1880-ik évet Párisban töltötte, hol a Broca Páltól alapított embertani intézetben dolgozott. 1881 őszén őt nevezték ki arra az embertani tanszékre, melyet akkoriban a budapesti egyetemen szerveztek. Tanári működésével kapcsolatosan buzgó irodalmi és társadalmi tevékenységet fejtett ki, melynek eredménye nem csupán az, hogy az általa berendezett budapesti embertani intézet és múzeum külföldön előnyösen ismeretes, de az is, hogy a modern anthropologiát hazafias felfogásával a magyar társadalom körében ismeretessé és népszerűvé tudta tenni. Több külföldi tudóstársaság, és 1891 óta a Magyar Tud. Akadémia tagja. 1888-ban a vaskorona rend II. osztályával tüntették ki.
Önálló munkái a következők: 1. Az izomidegek végződése. Pest, 1866. – 2. Wundt élettanának kézikönyve. U. ott, 1868–69. – 3. Az emlékezőtehetség, mint a szervezett anyag működése. U. ott, 1871. – 4. Der feinere Bau des Knorpels in der Achillessehne des Frosches. Würzburg, 1872. – 5. Über den Bau der Nervenfaser. U. ott, 1872. – 6. Az emberi alakról anthropologiai szempontból. Kolozsvár 1879. – 7. A félkörös halántékvonalak különböző alakjairól. U. o. 1879. – 8. Az életerő és orvostan mai irány. U. o. 1880. – 9. Sur le crâne d’un jeune Gorille du Musée Broca Paris 1881. – 10. A Rokniai dolmenek leletéről. Budapest. – 11. A betegségek uralma a föld népei közt. U. o. 1884. – 12. Az ember harmadik tomporáról. U. o. 1885. – 13. Az emberek arczjátéka és taglejtése. U. o. 1885. – 14. Über einen Apparat zur Bestimmung der bilateralen Asymmetrie des Schädels. 1886. – 15. Über Schädeltypen aus der heutigen Bevölkerung von Budapest 1886. – 16. Über den Trochunter tertius und die Fossa hypotrochanterica in ihrer sexuellen Bedeutung. 1886. – 17. Wie kann der Symphysiswinkel des Unterkiefers gemessen werden. 1887. – 18. Über den Schädel eines jungen Gorilla. Leipzig 1887. – 19. Über die Metamorphose des jungen Gorillaschädels. München 1887. – 20. Über den Schädel eines jungen Gorilla. Leipzig 1887. – 21. A mai ember-búvárlatról. Budapest, 1889. – 22. Über eine neue Methode den Sattelwinkel zu messen. Leipzig 1890. – 23. Gundzüge einer syst. Kraniometrie. Stuttgart 1890. – 24. Das Wesen und die Aufgabe der syst. Kraniologie. Leipzig 1891. – 25. Entgegnung auf Herrn Kollmann’s Angriffe. München 1891. – 26. Az emberbúvárlat a néprajzban. Kolozsvár 1892. – 27. Az ájnok, egy ős emberfajta Ázsia szélén. Budapest 1892. – 28. Egy jézo szigetbeli ájnó koponyáról, gr. Széchenyi Béla kelet-ázsiai utazásából 1892. – 29. Die geometrischen Principien der elementaren Schädelmessungen. Leipzig 1892. – 30. Über dinige gesetzmässige Beziehungen. München 1892. – 31. Sur la réforme de la craniométrie. Congrés intern. Moscou 1892. – 32. Neuere Beiträge zur Frage der Horizontalebene des Schädels. Wien 1892. – 33. Neuere Beiträge zur Reform der Kraniologie. Leipzig 1893. – 34. Der palaeolitische Fund aus Miskolcz. Budapest 1893. – 35. Über einen neuen Schädelwinkelmesser. Leipzig 1894. – 36. Az egyenes testtartású majom-emberről. Budapest 1895. – 37. Jelentés III. Béla király és neje testereklyéiről. M. T. Akadémia 1893. – 38. Adatok az emberszabású lények koponya-alakulásához. U. o. 1894. – 39. Adatok az Árpádok testereklyeinek embertani búvárlatához. U. o. 1894. – 40. Közművelődésünk és a harmadik egyetem kérdéséhez. Budapest 1895. – 41. A tudomány csődje emberbúvárlati szempontból. U. o. 1896. – 42. Über einige charakteristische Unterschiede zwischen Menschen und tierschädel. München 1896. – 43. Emlékirat egy a Szent-Gellérthegyen építendő országos Pantheon tárgyában. Budapest 1897. – 44. Über eine neue Methode zur kranol. Charakteristik der Nase. Leipzig. 1898. – 45. Über Variationen und Correlationen der Neigungsverhältnisse am Unterkiefer. Berlin 1899. – 46. Esdő szó a magyar nemzethez, a honalapító királyok emlékei iránt való kegyelet ügyében. Budapest 1897. – 47. Esdő szó az országgyűlési képviselőkhöz. Budapest 1897. – 48. Über die Stellung der Gelenksaxen des Unterkiefers. Stuttgart 1899. – 49. Über ein neueres Verfahren bei Schädelcapacitäts-Messungen. Berlin 1900. – 50. Inwiefern kann das Gesichtsprofil als Ausdruck der Intelligenz gelten? Stuttgart 1901. – 51. Über das gegenseitige Verhalten der kleinsten und grössten Stirnbreite. László Gáborral együtt. Stuttgart 1902. – 52. Über einen neuesten Fund von makrohephalen Schädeln aus Ungar. Stuttgart 1904. – 53. Über die Persistenz der embryonaten Augennasenfurche. Stuttgart 1896. – 54.Anthropologiai Füzetek I. 1882. Budapest. – 55. Comissioneller Bericht über die Untersuchung der grossen Höhle bei Ó-Ruzsin von dr. A. Török, L. v. Lóczy und L. v. Roth. Budapest 1883. – 56. Über ein Universal-Kraniometer. Leipzig 1888. – 57. Az állati szervezetek élő alakegységei. Kolozsvár 1876. – 58. Über ein Universal Kraniopho. Leipzig 1889. – 59. Die formative Rolle der Dotterplättchen beim Aufbau der Gewerbestructur, 1894. – Ezenkívűl lefordította dr. Pethő Gyulával Topinard embertani tankönyvét 1881. és dr. Entz Gézával Darwin „Az ember származása” munkáját 1883.
