Vámbéry Ármin.
Vámbéry Ármin.
Vámbéry Ármin, született Dunaszerdahelyen 1832 márcz. 19-én. Korán árvaságra és szegénységre jutott. Már az első latin osztályban előmentelére nézve a második eminens volt. Különösen a latin nyelvben mutatott fel bámulatos haladást s ezáltal magára vonta tanárai figyelmét, a kik tőlük telhetőleg támogatták. 1846-ban Pozsonyba ment, hogy ott folytassa tanulmányait. „Annak a szép városkának, ott a kék Duna mellett, minden utcza-köve beszélhetne valamit, ha szólni tudna, a nyomorról, melyen keresztülmentem” írja önéletírásában; de azért nem csüggedt s kitartó szorgalmával itt is a legjobb tanulók között foglalt helyet. Ha az iskolai év véget ért, kezébe vette a vándorbotot és neki vágott a nagyvilágnak, hogy égető tudásvágyát kielégítse. A legtöbb európai nyelvet már középiskolai évei alatt elsajátította. Húsz éves korában már a török nyelvet is bírta. 1857-ben valósíthatta meg végre azt az ábrándját, hogy tudományos kutatások czéljéból beutazza a Keletet. Eötvös József báró erkölcsi és anyagi támogatásban részesítette, sőt szabadjegyet is szerzett neki Galaczig és pénzt, hogy tovább utazhassék Konstantinápolyig, a hol Vámbéry hosszabb ideig tartózkodott, hogy a törökök szokásaival, nyelvi, vallási s társasági sajátosságaival alaposan megismerkedhessék. Egy gazdag török ifjúnak lett a franczia nyelvmestere s ez gondtalan életet biztosított neki. Még jobb dolga lett, a mikor Kmetty tábornok ajánlatára Husszein Daim pasa hadosztályparancsnok vette a házába, hogy fiát: Hasszán bejt nevelje. A ház vekilhardsja (major domus), egy anatóliai ősz muzulmán, teljesen megtanította a keleti szokásokra. Hat évi konstantinápolyi tartózkodása alatt több tudományos munkát is írt. 1857-ben kiadta az első török-német szótárt és azonkívül a magyar történetre vonatkozó török történeti munkákat fordított, mely fordítások az akadémiai folyóiratban jelentek meg. 1860-ban a M. Tud. Akadémia levelező tagjának választotta. Ekkor Vámbéry arra ajánlkozott, hogy beutazza a Keletnek az idegen utazóktól eddig kevéssé érintett vidékeit, hogy a magyar nép fajrokonait, nyelvrokonságának esetleges nyomati kikutassa. Az akadémia 1000 frttal támogatta tervének kivitelét. Jól sejtvén, hogy mint európai ember sok üldözésnek lett volna kitéve, a nélkül, hogy kutatási eredménynyel járnának, álruhába öltözött és török dervisként járta be Kelet járatlan vidékeit. Egy turkmén hajóra szállott s így jutott el Asurába, Gömüstepébe s Etrekbe, a legnagyobb turkmén táborokba. A khivai khán karavánjához csatlakozva, húsz nap alatt tette meg az útat a khivai sivatagon át, a hol előtte európai ember még sohasem járt. Folytonos veszélyektől környezve, 22 napig tartózkodott Bokharában és 1864 januárban visszatért Teheránba, hol a perzsa sah gondoskodott arról, hogy útját Európa felé folytathassa. Európában első útja Londonba vezette. Vámbéry londoni időzése talán legfényesebb lapja szereplésének. Minden kör ünnepelte. Az ottani Royal Geographic Society estélyén felolvasták értekezéseit s ő maga is tartott szabad előadást bokharai útjáról folyékony angol nyelven. Az angol kormány és a londoni társaság vetekedett egymással kitüntetésében. Az oxfordi egyetem rendes tanári széket ajánlott neki, a mit azonban nem fogadott el. A franczia udvarnál is barátságos fogadtatásra talált. 1865 július 21-én kinevezték a pesti tudományos egyetem tanítójának és később rendes tanárának a keleti nyelvek tanszékéra. Azóta mint tanár s publiczista széleskörű működést fejt ki. Anglia középázsiai uralma érdekében élénk propagandát fejtett ki, a mi a Néva partján sok ellenséget szerzett neki. Törökországgal és Angliával, valamint a német tudományos körökel állandó összeköttetést tart fenn. Számos külföldi lapnak és folyóiratnak munkatársa, s gyakran tart külföldi tudományos társaságokban és nagyobb angol városokban felolvasásokat. A keleti viszonyokra vonatkozó politikai nézetei mindenütt méltó figelemben részesülnek és Viktoria néhai angol királynő éppen úgy, mint Abdul Hamid szultán tanácsait szvesen fogadták.
468Munkái: Türkisch-deutsches Wörterbuch. Konstantinápoly. 1858. – Abuska. (Csagataj török szó-gyűjtemény. Török kéziratokból fordította.) Pest, 1862. – Középázsiai utazás. U. ott, 1865. Ezen munkája kilencz nyelven jelent meg. – Vándorlásaim s élményeim Perzsiában. Pest, 1864. – ČagataischeSprachstudien. Lipcse, 1867. – Vázlataim Közép-Ázsiából. Pest, 1868. – A keleti török nyelvről. Pest, 1869. – Indiai tündérmesék. U. ott, 1870. – Uigurische Sprachmonuments u. das Kudatku-Biblik. Lipcse, 1870. – Oroszország hatalmi állása Ázsiában. Pest, 1871. – Gesch. Bokharas oder Tranzoxaniens von der frühesten Zeit bis zur Gegenwart (magyar és angol nyelven is). – Central-Asien und die englisch-russische Grenzfrage. Gesammelte politische Schriften. Lipcse, 1873. – Der Islam im XIX Jahrhundert. U. ott, 1875. – Sittenbilder aus dem Morgenlande. Berlin, 1896. – Die primiteve Kultur des turkotartarischen Volkes. – Vámbéry, his life and adventures, written by himself. London, 1883. – A magyarok eredete. Budapest, 1882. – Vámbéry utazásai Ázsiában. Az ifjúság számára átdolgozta Radó V. U. ott, 1894. – Keleti életképek. U. ott, 1876. – A török faj ethnologiai és etnografiai tekintetben. Németül is. U. ott, 1885. – La Turquiue estelle susceptible de reformes? U. ott, 1878. – La lutte future pour la possession de l’Inde, aperçu des progress de la Russie dans l’Asie centrale. Páris, 1886. – Hungary in ancient, mediaeval and modern times (with the collaboration of Louis Heilprinn. London, 1887). – Die Scheibaniade. Özbegisches Heldengedicht in 76 Gesängen von Prinz Salih Mohamed. Text, Übersetzung und Noten von Vámbéry. Bécs, 1875. – Der Zukunftskampf um Indien. Lipcse, 1882. – A magyarok keletkezése és gyarapodása. Budapest, 1895. Ezenkivül rendkívüli irodalmi tevékenységet fejt ki magyar, német és angol nyelven több európai és amerikai, részint tisztán tudományos folyóiratban és a mellett több európai kormánynak belázsiai kérdésekre nézve felvilágosító tanácsadója.
