Wertner Mór.
Wertner Mór.
Wertner Mór dr., történetíró, született Spáczán 1849 július 26-án. 1872-ben megszerezte a bécsi egyetemen az orvostudori oklevelet, mire még ugyanazon évben a komárommegyei Csúzon mint gyakorló orvos letelepedett. 1874-ben Szempczre költözött, hol 1878-tól 1890-ig mint körorvos működött. 1890-től 1893-ig Pozsonyban tiszteletbeli megyei főorvos. A temesmegyei Csákován rövid ideig mint gyakorló orvos működvén, lakhelyét 1894 végén az esztergommegyei Muzslára tette át, hol mint a párkányi járás tiszti orvosa jelenleg is tartózkodik. A magyar heraldikai és genealogiai társulatnak igazgató-választmányi, a hunyadmegyei régészeti és történelmi társulat tiszteleti, a bécsi „Adler” és a berlini „Herold” cz. herald.-geneal. társulatok levelező-tagja. 1875 óta foglalkozik történettudománynyal. 1884-ig jóformán csak orvostörténeti és közegészségügyi dolgozatokat írt, melyek többnyire a „Gyógyászat”, 470„Közegészségügyi Kalauz” és különféle bécsi és németországi szaklapokban jelentek meg; 1884 óta azonban nagyobbára történelmi, elsősorban genealogiai kutatásokkal foglalkozik, melyeknek eredményeit az Árpádház és hazánk történelmi nevezetességű családaira vonatkozó felfedezések, helyreigazítások és felderítések alakjában sikeresen letéteményezte.
Fontosabb munkái és dolgozatai: A középkori délszláv uralkodók genealogiai története. – A magyar nemzetiségek a XIV. század közepéig. – Az Árpádok családi története. – IV. Béla király története. – Zsigmond királynak egy ismeretlen házassági összeköttetése. – kemény fia Lőrincz nádor és utódai. – Középkori magyar orvosok és gyógyszerészek. – A Güssingiek. – A Garaiak. – V. Dénes nádor nemzetsége. – Garammikolai Bázs országbíró. – A Kórógyiak őse. – A Zichy-család ősei. – A lévai Csehek. – Az első havasalföldi vajdák. – Margit császárné fiai. – A stájer Treun család magyar vonatkozásai. – Zsigmond király magyar kisérete Rómában 1433-ban. – Ki volt Hédervári Kont István? – Margit, neuemburgi várgrőfnő. – Adalékok a genealogia történetéhez. – Az Anjouk genealogiája. – A Drugethek genealogiájához. – A Frankóiak. – Családtörténeti adalékok. – Az Árpádkori nádorok genealogiája. – Nemzetiségi kutatások. – A Bátoriak családi történetéhez. – Adalékok a Csák-nemzetség történetéhez. – Az Árpádkori ország- és udvarbírák genealogiája. – Megjegyzések a Karácsonyi-féle „Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig” cz. munkára. – Trencséni Máté utódai. – A Margit-legenda genealogiai és földrajzi adatai. – Szécsényi Tamás erdélyi vajda. – Misza nádor és családja. – Két Lőrincz nevű erdélyi vajda – Pál fia Miklós, erdélyi vajda. – A Kökényes-Rajna nemzetség Erdélyben. – Meráni Gertrud gyilkosai. – A Rákócziak családi történetéhez. – A fejedelmi Rákócziak leszármazása. A két Böbék Imre – Az erdélyi németek bevándorlása és a szebeni prépostság a XIV. század végéig. – Megjegyzések okmánytáraink egynéhány erdélyi vonatkozású darabjához. – Az Árpádkori erdélyi vajdák ismeretéhez. – Adalékok az erdélyi archontologiához. – Herbert vajda. – Hunyadmegye legrégibb tisztikara. – A Hunyadiak. – Megjegyzések a „Hermann” nemzetség hunyadmegyei elágazásához. – Márton hunyadmegyei főispán családja. – Adalékok Esztergommegye és vidékének legrégibb történetéhez. – Az Árpád-kori megyei tisztviselők. – Die Grafen von Sanct-Georgen und Bősing. – Die Grafen von Mattersdorf-Forchtenstein. – Schlesisch-ungarische Allianzen. – Ausländische Geschlechter in Ungarn. – Der letzte Arpadenkönig. – Die Ellerbach von Monyorókerék. – Genealogische Forschungen. – Prinosi k poznavanju hrvatskih banova od godine 1105–1225. – Eine unbekannte schlesisch-kroatische Allianz. – Glossen zu zwei kroatischen Urkunden. – Itinerar der Könige Stefan V. und Ladislaus IV. – Itinerar des Königs Ludwig I. – Két Árpádkori országnagy családja. – Az Árpádkori udvari tisztviselők sorozata. – Genealogie in Ungarn seit 1883. – Historisch-genealogische Unrichtigkeiten. – Glossen zur Geschichte der Medizin. – Árpádkori orvosi adatok. – Az ókori orvosi rend állásáról. – Über die Frotpflanzungsidee der Altan. – Beiträge zur Geschichte der Genealogie. – Die Wojwoden Siebenbürgens im Zeitalter der Arpaden. – Die Wojwoden Siebenbürgens im XIV. Jahrhundert. – Urgeschlechter in Siebenbürgen. – Siebenbürgens Komitatsbeamtenkörper bis zum Ende des XIV. Jahrhunderts. – Zur Familiengeschichte der Herzoge von Saschsen-Lauenburg. – Über die Verwerthung der historischen Geographie in der Genealogie. – Zur Familiengeschichte der Hohenzollern. – Markgraf Georg von Brandenburg in Ungarn. – Orvostan és vallás. – A genealogiai tanulmányok művelésének terjesztéséről. – Genealogia és történelem. – Az oszlári és pelbárthidai Majsfi-család stb. stb.
