A kir. akadémia.
A kir. akadémia.
Végre még meg kell emlékeznünk a pozsonyi királyi akadémiáról, mely már 1884-ben ülte fennállásának 100-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból dr. Ortvay Tivadar, az akadémia tudós tanára, terjedelmes és alapos munkában írta meg a főiskola történetét, melyből a következő adatokat veszszük:
Mikor a nagyszombati egyetemet a jezsuitarend feloszlatása után, 1777-ben Budára helyezték át, Nagyszombat még ugyanabban az évben az egyetem helyett akadémiát kapott, melyet azonban csakhamar Pozsonyba helyeztek át. 1873-ban már kijelölték az akadémia helyiségeit is, a Klarissza-apáczáknak az országház mögött fekvő monostorát és egyházát, vagyis azt az épületet, a hol jelenleg a kir. főgimnázium van.
A pozsonyi akadémiát 1784 május 15-én kellett volna ünnepélyesen megnyitni, de mivel erre az időre az átköltözködés csak részben történt meg, az ünnepélyes megnyitás elmaradt. Mindazáltal az akadémiát átadták nemes rendeltetésének, melynek zavartalanul meg is felelt. Csak 1803-ban fenyegette a feloszlatás veszélye, a mikor a tanulmányi alap kimerült és a készülőben levő Ratio Educationis alapján szervezett új rendezés folyamatban volt. Ez a veszély azonban József nádor közbelépése következtében elmult.
Az akadémia első tervezete az 1777-ben közhírré tett és az 1780. évi 67-ik törvényczikkel kirendelt orsz. bizottsági munkálaton, másodizben az 1806-ben kibocsátott Ratio Educationis stb. czímű tanrendszeren alapult. 369Az akadémia és a gimnázium két külön intézet lett; az előbbi nem volt többé a gimnázium folytatása, hanem külön, önálló tudományos tanfolyam, mely az egyetemre készített elő, de annak tekintetbevétele nélkül önállóan is képesített. Egy jogi és egy bölcseleti két-két éves tanfolyamra oszlott fel s így az akadémia két fakultású felsőbb tanintézetté vált.
Ebben az állapotban 1850-ig állott fenn. A szabadságharcz után bekövetkezett intézkedések és változások a hazai tanügynek is teljes átalakítását idézték elő. Az Organisations-Entwurf egyenesen a nemzeti szellemet fenyegette s az akadémia bölcsészeti tanfolyamát is megszüntette, illetőleg a gimnáziummal egyesítette és annak 7-ik és 8-ik osztályává tette. Az akadémia maga tisztán jogtudományi intézet maradt és „Császári királyi jogakadémia” czímet nyert. Végleges képesítő jogát elveszítette, mert az egyetemi teljes jogtanfolyamra kiszabott 4 tanévből csak kettőt lehetett végezni az akadémián, míg a másik kettőt az egyetemen kellett az akadémikusoknak végezniök. E mellett a tanszékeket osztrák tanárok foglalták el és az előadás nyelve német volt.
Ekkor hurczolkodott át az akadémia a Klarisszák épületéből mai helyiségébe, mely a Káptalan-utczában van. Ezt az épületet Pázmány Péter építtette, a mit a kapu fölött lévő czímeres felirat is bizonyít. 1628-ban tették le az épület alapkövét, de építését csak 1635-ben fejezték be. Ez időben a jezsuiták székháza volt. Ide hurczolkodott az akadémia és 1850 október 17-én kezdték meg az új helyiségben az előadásokat.
1855-ben ismét újabb változás érte az akadémiákat. Az október hó 2-án közzétett miniszteri rendelet a jogakadémiák tanulmányi idejét három évre terjesztette ki, megváltoztatván jellegüket és természetüket. Megszünt a tanítási és tanulási szabadság és kötelező tantárgyak állapíttattak meg, mely tantárgyak egyoldalúsága következtében az akadémia valóságos tisztviselőképző-intézetté lett és mint ilyen csaknem teljesen elveszítette magasabb tudományos jelentőségét. Némileg javított a helyzeten a magyar királyi helytartótanácsnak 1861 okt. 23-án kibocsátott rendelete, mely az akadémián 6 tanszéket szervezett és a három tanévre felosztott tantárgyakat ehhez alkalmazva osztotta fel. E tantervben már egyéb oly tudományszakok is képviselve voltak, melyek az akadémia tudományos színvonalát emelték.
Lényegesebb változás csak akkor állott be, a mikor az 1874–75. tanévre közzétették a jogtanodák új szervezéséről szóló szabályzatot, mely az akadémiát négy évi tanfolyammal ellátott teljes jog- és államtudományi karrá alakította át.
Az akadémiának e fontos átalakítását nemsokára a bölcseleti karnak újból való felállítása követte. 1875–76-tól kezdve a pozsonyi kir. akadémián egy háromévi, külön bölcseleti tanfolyamot állítottak fel és rendszeresítettek, összesen 6 tanszékkel. Ennek következtében a pozsonyi akadémia kivétel a több hazai akadémiák között, mivel ez az egyedüli az egész országban, mely e nevezetes kibővítést nyerte. E kibővítéssel a jogi tanintézet tudományos színvonala emelkedett, mert a jogászoknak alkalmuk van magukat a tanulmányukkal rokon bölcseleti ismeretekben is kiművelni és egyszersmind lehetővé van téve, hogy mindazok, a kik bölcseleti tárgyakat óhajtanak hallgatni, nem kénytelenek egyetemi kurzusok látogatására.
Az akadémia birtokában régente gazdag múzeum volt. Első gyűjteménye Nagyszombatból került ide, ez azonban vajmi csekély volt és lassan is gyarapodott. 1812-ben fordítanak nagyobb összeget, 900 forintot a múzeum tárgyainak gyarapítására. Ettől kezdve 1849-ig még csak három ízben jutottak kisebb-nagyobb összegek e czélra. Csak az ásványgyűjtemény volt az, mely szerzeményekkel, de különösen ajándékokkal annyira gazdagodott, hogy feleslegéből más intézeteknek is juttathatott. Midőn azután 1850-ben az akadémiát a középtanodától elválasztották, a múzeum az utóbbinak tulajdonába ment át és ott van ma is.
Az akadémiai könyvtár alapját szintén a nagyszombati akadémia könyvtára teszi. Ez azonban nem volt valami gazdag, de idők folytán jelentékenyen szaporodott, úgy hogy a mult század első felében a könyvek száma már több ezerre rúgott. A gimnáziumi könyvtár is sok munkával gyarapította az akadémia könyvtárát s 1814-ben Lakits tanár hagyatékából is tetemesen 370gyarapodott. Az 1850-ik év, a mikor az akadémia a középtanodától elvált, az akadémiai könyvtárt is fölötte megapasztotta, mert felosztották a két intézet között és pedig az akadémia hátrányára. Az ezután beállott új aera alatt a könyvtár oly rohamosan növekedett, hogy helyiségeit bővíteni és a szekrényeket szaporítani kellett. 1872-ben már 5345 kötet volt a könyvtárban elhelyezve, míg ma a kötetek száma a 20.000-et messze fölülmulja.
Az akadémiának fennállás aóta főigazgatói voltak: 1775–85 között gróf Balassa Ferencz, 1785-től 1792-ig báró Prónay Gábor, 1793-tól 1822-ig gróf Szapáry József, 1824-től 1829-ig Orgler József, 1831-től 1845-ig Adamkovitcs Mihály, 1846-tól 1848-ig Cherier Miklós, 1849-től rövid ideig Heller Károly.
Az intézet igazgatói a következők voltak: 1784-től 1785-ig Altorjai Benkő Miklós, 1785-től 1800-ig Fleischhacker János, 1804-től 1807-ig Stibsits Ferencz, 1808-tól 1813-ig Jordánszky Elek, 1816-tól 1819-ig Hemtner Flórián, 1832-től 1844-ig Engelhart Anzeln, 1845-től 1848-ig Dussil Illés, 1850-től 1861-ig Baintner János, 1861-től 1869-ig Bokrányi János, 1869-től Ekmayer Ágost. Jelenlegi igazgatója Fésüs György, jogtudor, a királyi akadémia igazgatója, a magyar és európai jogtörténet és az egyházjog nyilvános rendes, az államszámviteltan tanára, az első alapvizsgálati bizottságnak ez időszerinti elnöke, az államtudományi államvizsgálati bizottságnak alelnöke.
A jog- és államtudományi kar nyilvános rendes tanárai: Fésűs György, (l. föntebb). Rentmeister Antal, jogtudor, a tanári testület idősbje, a római jog nyilvános rendes tanára, az első alapvizsgálati bizottságnak ez időszerinti alelnöke. Katona Mór, jogtudor, budapesti egyetemi képesített magántanár, a magyar és az osztrák polgári magánjog nyilvános rendes, a telekkönyvi, úrbéri és bányajog tanára, a jogtudományi államvizsgálati bizottságnak ez időszerinti alelnöke, az első alapvizsgálati bizottságnak tagja. Vutkovich Sándor, ifjabb, a jog- és államtudományok tudora, kolozsvári egyetemi képesített magántanár, a jog- és államtudományi bevezetés, az alkotmány- és kormányzati politika, a magyar közjog és az európai nemzetközi jog nyilvános rendes tanára, a második alapvizsgálati és az államtudományi államvizsgálati bizottságnak ez időszerinti alelnöke. Mandello Gyula, az államtudományok tudora, budapesti egyetemi magántanár, a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan és a pénzügyi jog nyilvános rendes tanára, a második alapvizsgálati bizottságnak ez időszerinti elnöke, az államtudományi államvizsgálati bizottságnak tagja, a cambridge-i St-John’s College fellow in commons-ja, az Institut international de Sociologie rendes tagja, az Institut International de Statistique tagja, a British Economic Association, az American Academy of Political Science, az American Statistical Association, a Société pour l’Éducation Sociale, az Internationale Vereinigung für vergleichende Rechtswissenschaft und Volkswirthschaft tagja, az Office International du Travail levelezője, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára. Falcsik Dezső, a jog- és államtudományok tudora, budapesti egyetemi képesített magántanár, a váltó és kereskedelmi jog és a peres és perenkívüli eljárásnak nyilvános rendes tanára, a jogtudományi államvizsgálati bizottságnak ez időszerinti elnöke, az első alapvizsgálati és az államtudományi államvizsgálati bizottságának tagja. Oberschall Pál, a jogtudományok tudora, kolozsvári egyetemi képesített magántanár, a jogbölcsészet és a büntetőjog nyilvános rendes tanára, a második alapvizsgálati és a jogtudományi államvizsgálati bizottságának tajga, a bírói tiszt viselésére képesített biró, Pozsony szabad királyi város törvényhatósági bizottságának választott tagja.
Előadók: Fischer Jakab, orvostudor, a pozsonyi magyar királyi állami kórház főorvosa, a törvényszéki elmekórtan előadója. Zsigárdy Aladár, orvostudor, Pozsony vármegye tiszti főorvosa, királyi törvényszéki és fogházorvos, a törvényszéki orvostan előadója. Pávai-Vajna Gábor, orvos-sebésztudor, szülészmester, a pozsonyi magyar királyi állami kórház főorvosa, az országos közegészségügyi tanács tagja, a pozsonyi magyar királyi állami tanítónőképző intézetben és a felsőbb leányiskolában az egészségtan tanára, a közigazgatási közegészségtan előadója. Kováts Ferencz, az államtudományok tudora, kép. levéltárnok, akadémiai könyvtárnok, a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle szerkesztője, a pozsonyi Orvosi és természettudományi egyesület választmányi és a pozsonymegyei Gazdasági egyesületnek tagja, a 371gazdaságtörténelem, okirattan és kortan előadója, a magyar állam statisztikájának helyettes előadásával megbízva.
A bölcsészeti tanfolyam nyilvános rendes tanárai: Vutkovich Sándor, idősb, bölcsészettudor, a magyar nyelvészet és irodalomtörténet nyilvános rendes, a bölcsészet helyettes tanára, a magyar királyi pozsonyi állami tanítónőképzőintézet igazgató tanácsosa, a „Nyugatmagyarországi Hiradó” politikai napilap főszerkesztője és tulajdonosa. Ortvay Tivadar, bölcsészettudor, budapesti egyetemi képesített magántanár, csanád-egyházmegyei áldozár és szentszéki ülnök, pápai kamarás, szent Györgyről nevezett csanádi czímzetes apát, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja s archaeologiai bizottságának tagja, a Szent István-társulat irodalmi és tudományos szakosztályának tagja, a Monumenta Vaticana szerkesztő bizottságának tagja, a pozsonyi Orvosi és természettudományi egyesületnek alelnöke, a pozsonyvármegyei Régészeti és történelmi egyesületnek alelnöke és alapító tagja, a békésvármegyei Régészeti és művelődéstörténelmi társulatnak tiszteleti, a magyar Történelmi Társulatnak, a délmagyarországi Régészeti és történelmi társulatnak, a magyar Heraldikai és genealogiai társaság igazgató-választmányának, a pozsonyvárosi Statisztikai bizottságnak tagja, az egyetemes és a magyar történelem nyilvános rendes tanára. Wertheimer Ede, budapesti egyetemi képesített magántanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az egyetemes történelem nyilvános rendes tanára. Akadémiai hitszónok: Schaeffer Jakab, Jézus-társasági atya.
* * *
Források: Schönvitzky Bertalan dr.: A pozsonyi kir. kath. gimnázium története. – Markusovszky Sámuel: Az ág. hitv. ev. liczeum. – Bozóky Endre: Az állami főreáliskola. – Horváth Zoltán: A nagyszombati érseki főgimnázium. – Kőhalmy József: A nagyszombati konviktus. – Füredi János: A szentgyörgyi kath. algimnázium. – Fraknói Vilmos: Hazai és külföldi iskolázás. – Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. – Jónás János: A pozsonyi felső keresk. iskola. – Ghiczy József: A pozsonyi felsőbb leányiskola.
