A baromfitenyésztés Pozsony vármegyében fontos üzemág, habár eddig csak mint mellékes jövedelmi forrás bírt jelentőséggel. A divat a baromfitenyésztésben is teljes udvarával bevonult s minden valamire való gazdaasszony szívesen eldicsekszik a langsan, plimouth, orpington, kopasznyakú, stb. tyúkféléivel; bronzpulyka, fehér-, franczia pulykáival, emdeni és keresztezett libáival; pekingi és más kacsáival. Azonban eddig a köztenyésztésben ezek a fajok nagyobb emócziót nem okoztak, s nehéz a mi jól tojó, edzett, szemes, gazdasági magyar tyúkfélénk helyett idegen fajtájú baromfit tenyészteni, mert ezek nagyobb igényűek és a baromfibetegségek iránt kisebb az ellentálló képességük. Városaink közelében mindazonáltal a gazdaasszonyok a városi igényeknek megfelelőbb, nagyobb testű baromfit tenyésztenek, a melyek a magyar és orpingtonok és más fajták keresztezéséből származnak. Leginkább az emdeni lúd tenyésztése tudott tért hódítani, a mely fajta csakugyan leszorította a magyar lúd tenyésztését, nagyobb testével, hízékonyságával; ép úgy a pekingi kacsa, a melynek ugyanaz a jó tulajdonsága van, mint az emdeni lúdnak. A baromfikereskedelem elég élénk. Élelmes tyúkászok járnak faluról-falura, összeszedik a baromfit, Bécsbe szállítják, a hol jól értékesítik. A tojáskereskedelem szintén vállalkozók kezében van. Mióta az állami baromfitenyésztő-telep az egész országra kiterjesztette működését, nálunk is több gondot fordítanak a divatos baromfitenyésztésre. A baromfibetegségek számottevő kárt okoznak és ritka évben kímélik meg a baromfiudvar népességét.