Burgonya.
Burgonya.
Nélkülözhetetlen élelmi czikk, jól jövedelmező ipari növény és kitünő takarmány a burgonya, a melyet 34,339 k. holdon, a szántóföldek 8%-án vetnek. Minden talajban jól díszlik s a könnyebb, homokos talajban megbecsülhetetlen, mert jövedelemszaporításban a csak kiváló talajban sikeresen termelhető czukorrépát pótolja. Ott, hol ipari czélokra – mint szeszfőzésre, keményítőgyártásra – vetik, oly gondot fordítanak termelésére, mint a czukorrépára szokás. Rendszerint trágyázott őszi gabona után jön a vetésforgóban, de jól bírja, ha közvetetlen alája trágyázzák meg a földet; a műtrágya iránt azonban nem háládatos; az árpának igen jó előveteménye. Őszi mély szántást, kiváló kapálást kíván, de terméshozama megtéríti bőven a költséget. A kisebb gazdaságokban csak mint élvezeti czikk és takarmány jön számításba. A városok mentén és Bécshez közel fekvő helységekben kivitelre a jobb asztali fajtákat is termelik, mint pl. a Jakabi-, Rózsa-, Hópehely-, Magyar kincs-, Szarvas- (kifli) stb.-féléket. Ipari czélokra azonban csak a Märkler-féle hagyma vált be, mert nagy a keményítőtartalma, jól eltartható, a talajnak és a klimatikus viszonyoknak teljesen megfelel, és a mi a fő: bőven terem. Nagy gazdaságokban a Märkler-hagyma eléri a maximális terméshozamot: k. holdanként 160 métermázsát. Az átlagos termés pedig 100 métermázsa. Az asztali burgonya-féleségek természetesen jóval kevesebb hozamot adnak, bár holdanként 80–100 métermázsa nem megy ritkaságszámba. A gyárakban földolgozott burgonya hulladéka a moslék, a szarvasmarha kedvelt takarmánya, s ezt különösen a gyáriparral kapcsolatos marhahízlalókban jól értékesítik. A burgonya nagyban való termelése következtében a növénybetegségek száma is szaporodott és különösen a Phytophtora infestans, (burgonyavész) nem ritkán tetemes károkat okoz, mely ellen permetezéssel védekeznek.
