Czukorrépa.
Czukorrépa.
Nagy gazdaságokban, a hol a kellő forgalmi tőke rendelkezésre áll, a talaj megfelelő s a munkásviszonyok kielégítők, mint ipari növény és mint takarmány a czukorrépa egyik fő kulturnövény s nagy jövedelmet biztosít. A czukorrépát azért nemcsak a nagyobb gazdaságokban, de a kisgazdák is termelik 14.559 k. holdon, a szántóföldek 3.3%-án. – Az elővetemény trágyázott őszi gabona szokott lenni. A magot rendesen a czukorgyár adja és pedig a Vilmorin- vagy Kis Wanzlebeni-félét. A répatermelésnek sok növényi és állati ellensége van; ezek között leggonoszabb ellensége a répa-ormányos bogár és a vinczellér-bogár, a melyek a termést koczkáztatják, sőt gyakran teljesen elpusztítják. Pozsony vármegyében Rovara Frigyes volt az első, a ki mint nagy répatermelő, a sok bajt okozó bogarak ellen a „Rovarin” név alatt föltalált és forgalomba hozott mérges szert sikerrel használta. Ez a „Rovarin” valami arzénsavas rézvegyülék, a melyet vízzel 2–4%-ig fölhigítva, a répára permeteznek. Hatása a Rovarinnak az, hogy a répán élősködő rovarokat megmérgezi, de a répának nem árt, sőt a mezei vadban sem okoz kárt. Ez a mérgező hatású szer igen jól bevált s általánosan használják a Chlorbaryummal együtt, a melynek hatása ugyanaz, de csak az erősebb rászák nem sínylik meg, míg a „Rovarint” a kikelt répavetésre is hátrány nélkül lehet alkalmazni. A csimasz is nagy pusztítást vísz végbe a répavetésekben, s ez ellen azzal védekeznek, hogy gyerekekkel szedetik össze. Drótféreg is mutatkozik, valamint a levéltetvek sem szívesen látott vendégek; de annál szívesebben látjuk az utóbbiakat pusztító Katinka bogarat. A czukorrépa termelésnél, mint mellék-termék a czukorrépafejek visszamaradnak a gazdaságban, a répaleveleket pedig bezsombolyozzák s a gyárból az elszállított répamennyiség 40–50%-át is mint répaszeletet visszakapják s így a czukorrépa hulladéka is fontos takarmánynövény, mert jövedelmezően hízlalni alig lehetne, ha ily tömeges és aránylag olcsó takarmány nem állana rendelkezésre. 261A czukorrépa jövedelmezőségét illetőleg szolgáljon itt fölvilágosítással az alábbi mérleg, a mely gróf Esterházy Mihály egyik uradalmának kimutatása.
Az uradalom czukorrépa-termelésének jövedelmi mérlege 1 m. holdon.
Bevétel
|
kor.
|
fill.
|
Kiadás
|
kor.
|
fill.
|
1. 130 q. répa tisztán átadva ŕ q. 172 fill.
2. 52 q. szelet (40%) ŕ q. 50 fill.
3. 19.50 q. répafej és levél 15% ŕ q. 40 fill.
4. Répa termelés utóhatása: azutónövény terméstöbbletes 20% számítva 72 koronából
|
223
26 7 14 |
60
– 90 40 |
1. Őszi szántás
2. Szuperfoszfát 100 kg. 18% ŕ 56 fill. = 10 kor. 8 fill., ebből a répa rovására 70%
3. Vetési munkálatok és trágya-hintés
4. Vetőmag 20 kg. ŕ 40 fill.
5. Rovarirtás (szedés, permetezés és méreg)
6. Kapálás, egyezés, gyomlálás
7. Répaszedési munkálatok
8. Répaszálltás az állomáshoz
9. Istállótrágya: 150 q ŕ 60 fill. = 90 kor., ebből 1/3 rész
10.Földadó és egyéb terhek
11. Földtőke % vagy bér 600 kor. után 4%
12. Kezelési költség, forgó és üzleti tőke %
|
16
7 8 8 2 28 20 12 30 6 24 12 |
–
06 – – – – – – – – – – |
Összesen
|
271
|
90
|
Összesen
|
173
|
06
|
Egyenleg mint nyereség: 98 kor. 84 fill.
