Fekvés.
Fekvés.
Pozsony vármegyét nyugatról az Alsó-Ausztriával országhatárt alkotó Morva-folyó, északról és északkeletről Nyitra vármegye, délkelettől Komárom vármegye, délről pedig Mosony- s Győr vármegye határolja olyképp, hogy északnyugatról délnek húzódó szabálytalan téglány-alak. A vármegye területe 4348.85 kilométer és legnagyobb része 100–200 méter abszolut magasságú termékeny síkság, 500 méteren túl magasságú hegység a Kis-Kárpátoknak a Dunánál kezdődő és az egész megyén át északra húzódó gyönyörű vad regényes hegylánczolata, a melynek délkeleti hegyoldala termi az ország-világ előtt jó hírű pozsonyi, szentgyörgyi, récsei, limbachi, bazini, grinádi stb. zamatos, aranysárga bort. A Kis-Kárpátok bükkös, tölgyes és fenyves erdőkkel koszorúzott bérczei alatt terül el a búzatermő mátyusföldi síkság. A Pozsonynál két ágra szakadó Duna átöleli a Csallóköz síkságát. A Kárpátoktól a Morva-folyóig terülő, részben dombos, részben sík vidék a hegyentúli járást alkotja, míg a hegyen innen van a pozsonyi, szempczi, felső- és alsó-csallóközi, galántai és a nagyszombati járás, a melyek egymással és egymást kiegészítve, a túlnyomóan magyar lakosság részére évszázadok óta aczélos jólfizető búzát, sörnek való árpát, kitünő minőségű rozsot, zabot stb. teremnek.
