A kulturnövények kiválasztásánál is egészen más, új gazdasági növények termelését karolták föl, mint régente. A kenyértermények minden bizonynyal első helyen állanak most is, azonban a régitől eltérően, nemesített, javított minőségben s nagyobb terméshozam szem előtt tartása mellett termelik. A földek tulajdonságait tanulmányozták, elemezték s a kísérletek alapján választották meg a kulturnövényt. Ott, a hol a búza kitünően díszlik, nem erőltetik a rozstermelést s viszont olyan helyeken, a hol a magyar búzát a rozsda miatt alig avagy egyáltalán nem lehet termelni, ma kopasz búzát vetnek s kitünő eredménynyel. A közönséges magyar árpa helyett azon helyeken, a hol az árpa kitünően díszlik, sörárpát termelnek s aránytalanul nagyobb a jövedelem, mint a magváltoztatás előtt volt. Takarmánynövényeket azelőtt nem termeltek, vagy csak kisebb kiterjedésben, de e helyett volt rétjük, legelőjük; ma ellenben minden gazdaságban a szántóföldek 30–50%-a takarmánynövényekkel van bevetve, a mi által több, jobb, olcsóbb takarmányt nyerünk s ezáltal a földek javítása keresztülvihető; csak így lehetséges az ipari növények nagyarányú termesztése és kapcsolatosan a nagy jövedelem produkálása és ipartelepek létesítése. Kereskedelmi növények termelésével minden nagyobb gazdaságban találkozunk; a mák, borsó, mustár, kömény, len, kender, repcze, lencse stb. kisebb-nagyobb arányban, mindig a talaj tulajdonságainak megfelelően s a kereslet arányában vettetnek. A gazdasági kulturnövények vetőmagtermelését az újabb időben sikerrel űzik (s a külföldről drága pénzen beözönlő, rendesen silány árút kiszorítja az élelmes gazda akklimatizált növényeinek vetőmagtermelésével s azok nemesítésével). Így a heremag, répamag és a bükkönymag termelése általános. Javított kenyértermény-vetőmag termelése is dívik; így pl. a diószegi óriási búzamagot az egész országban, sőt külföldre is vásárolják. A Hanna-árpavetőmag-behozatalt csaknem egészen kiszorította a helyi termelés. A megfelelő vetőmagkiválasztást, a nagyobb gazdaságok tanulmányai és sikerei alapján, a kisbirtokosok is átveszik, a mi által a termés minősége vidékenként mindinkább egyöntetűbb lesz.
összesen 357896 k. hold, ha ez összeghez 25086 k. hold ugart és 50367 k. hold mesterséges szálas takarmánynövények termesztését hozzáadjuk, megkapjuk a szántóföldek összterületét. Az egyes kulturnövények termelési aránya százalékban kifejezve, a szántóföldek összterületéhez képest a következő: gabonafélék 58.4%, ipari növények 11.3%, kereskedelmi növények 2%, takarmánynövények, a tengerit beleértve, 22.5%, ugar 5.8%. Ha azonban a takarmánynövények közé számítjuk a czukorrépával és burgonyával bevetett területet is, a minthogy ezek gyári hulladéka elsőrendű takarmány, úgy a takarmánynövények 33.8%-a és az összes kapásnövények 22.1%-a vannak kultiválva. Ezek a számadatok hű képét tükrözik vissza a gazdálkodás belterjességének, kapcsolatban a talajerő okszerű kihasználásával, annál is inkább, mert a 11.3% ipari növény műtrágyába, az őszi búza 17.2%-a animális trágyába vettetik s így évenként az összterület 28.5%-a a többi kulturnövény alá adott műtrágyán kívül megtrágyáztatik.