Talajjavítás.
Talajjavítás.
A talajjavítás ennek következtében állandó s nemcsak a helyes míveléssel javul a talaj, de a természettől mocsaras, vizes szántóföldek alagcsövezésével, csatornák ásásával, árkolással a kulturának minden talpalatnyi földet meghódít a gazda és ebben nagy segélyére van a Pozsonyban székelő állami kulturmérnöki hivatal, a mely szép eredményekkel dicsekedhetik.
A terméketlen helyek befásítása, lapos helyek földfelhordása, sovány homokos földek javítása földfelhordással s futóhomok megkötése, mind szokásban van s a nagyobb gazdaságok után a kisgazdák e téren is eredményesen működnek.
A mezőgazdaság kulturájával párhuzamosan halad a mezőgazdasági iparvállalatok szaporodása s minden nagyobb birtok tulajdonosa, vagy haszonbérlője azon iparkodik, hogy birtokán mezőgazdasági iparvállalatot alkosson, vagy ha azt körülményei nem engedik, valamely közel fekvő gyár részére ipari növényt termeszszen. Így a megyében jelenleg működik: 3 czukorgyár, 33 szeszgyár, 8 keményítőgyár és 3 katángszárítógyár.
Legnagyobb jelentősége ezek között a mezőgazdasági szeszgyáriparnak van, mert a feldolgozandó anyag összes hulladéka a gazdaság javára marad vissza; ezután fontos a czukorgyáripar, illetve a gyárak részére termesztett czukorrépának ipari növényként való termesztése. Az újabban beállott alacsony 256czukorárak azonban igen lenyomták a czukorrépa árát is, úgy hogy ez iparág részére a termelés hova-tovább kevesebb jövedelmet biztosít. A czukorgyáripar mindazonáltal igen fontos mezőgazdasági ipar és nagy baj volna mezőgazdaságunkra, ha az alacsony répaárak miatt nem termelhetnének czukorrépát. A keményítő-gyáripar szintén jövedelmező, csak egy hibája, hogy a túltermelés miatt az ipartermék elhelyezése nehézségekkel jár.
A katángszárítógyárak részére termesztett katáng nagy jövedelmet ád, de termése csak nagy és minden modern eszközzel fölszerelt gazdaságokban indokolt, mert a katángtermelés még több igényt támaszt, mint a czukorrépatermelés; nagy hibája, hogy hulladéka a mezőgazdaságban föl nem használható.
A kulturnemek megváltoztatása, mint az elmondottakból is következtetni lehet, a modern gazdálkodás térfoglalásával aránylagosan vitetett keresztül. A jó minőségű legelők, rétek feltörettek s gazdasági kulturnövények díszlenek ott, a hol azelőtt birkanyájak legeltek. A szántóföld becse mindinkább növekedik. A régi széles utakat a táblák között fölszántották s csak a közlekedésre nélkülözhetetlen szélességben hagyták meg s a czél érdekében, a hol lehetett, egyenes vonalban újra csinálták; az egy táblák közötti mesgyéket hozzászántották a szántóföldhöz. Városok közelében konyhakertek alakultak s szőlő-, gyümölcstelepek díszlenek ott, a hol azelőtt a talaj alig, vagy éppen nem volt kihasználva. Nedves talajon káka- és zsombék helyett a nemesfűz-telepek a kosárfonáshoz jól értékesíthető fűzvesszőket termelik.
