Az egyházak.
Az egyházak.
A protestantizmus Modorban 1573-ban lépett föl először nyiltan, Wolf Jakab prédikátorsága alatt. 1594-ben Agricola Gáspár jött ide Nürnbergből és itt alkotta iskolai szabályzatait. Hogy lakosai mily nagy súlyt helyeztek a művelődésre, bizonyítja, hogy a wittenbergi egyetem anyakönyveiben több modori hallgatónak a nevével találkozunk. Pázmány érsek jegyzékében a város, Modra néven, a pozsonyi prépost alatt álló plébániaként van fölemlítve, a mi azt bizonyítja, hogy itt az új hit terjedése nem semmisítette meg, legfeljebb gyengítette a katholikus vallást, sőt 1659-ben ennek újabb gyarapodásával találkozunk, mert ekkor szervezték újból parochiális egyházát, míg 1674-ben a szentbenedekrendiek kapták azt a templomot, melyet a tótajkú ág. h. evangélikusok építtettek. E mellé építették a benczések székházukat is, melyben a rend megszüntetéséig laktak. Mielőtt az evangelikusok templomukat felépitették, magánházban (most Maier Vilmos tulajdona) tartották istentiszteletüket. Ez a ház ma is a város egyik legérdekesebb műemléke, mert érdekes, régi bolthajtása remek stukkódiszítésekkel van ékesítve.
A város ma egyházi tekintetben felerészben katholikus, felerészben pedig ág. h. evangélikus. A Fő-utczában levő parochiális temploma Szent István tiszteletére van szentelve és 1873-ban épült. Ugyancsak a Fő-utczán állanak egymás mellett a német és a tót evangélikus egyházak. Ezek közül a németajkúaké 1680-tól 1834-ig épült. Építésének hosszú idejét az magyarázza meg, hogy egy izben a Rákóczy-hadai, majd pedig, 1708-ban a császári csapatok dúlták föl. Az ú. n. tót templom 1826-ban épült. Mindkettőt újabban renoválták és ezek is díszére válnak a városnak.
