A ferencziek temploma.
A ferencziek temploma.
A Fő-utczától nyugatra, vele párhuzamosan huzódik a Gabona- és Ferencziek-utczája. Mind a kettő régi, közönséges, földszinti házakból áll; a Gabona-utczában 38, a Ferencziek-utczájában pedig 40 épület van. E két utczának a XIV. századtól közös neve volt: Szt. Jakab-utcza. E nevét a ferenczrendiek templomától kapta, mely Szt. Jakab tiszteletére van szentelve. E templomot, mint már említettük, 1363-ban Nagy Lajos építtette a mellette levő kolostorral együtt a ferenczrendiek számára. Később, úgy látszik, megrongálódott s a XV. században a pannonhalmi benczések kezére került. Ezek azonban csakhamar elhagyták a várost. A mai templom és kolostor a nagy Pázmányt tiszteli második megalapítójául. 1633-ban közel 40,000 forint költséggel szép, tágas templomot építtet s melléje négyszögalakban vagy 60 személy számára emeletes kolostort. A rend itt helyezte el bölcselet- és hittudományhallgató növendékeit, kik tanulmányaikat sokáig saját házukban s nem az egyetemen végezték. Pázmány e tényével a ferenczrendiekben a kath. egyháznak kiválóan hazafias és önzetlen munkásait akarta megbecsülni s a jövőre is lekötelezni. S valóban, e szerzet a városban igen sokat tett a magyarságért. Nemcsak templomukban prédikáltak magyarul, hanem vagy két századon át a székesegyházban is ők voltak a magyar szónokok s 1700-tól fogva ugyanoda német szónokot is állítottak. Az utóbbi állás maig megvan, de a magyar szónok tiszte 1840 után megszünt. A Klarisszák lelki gondozását is ők végezték s e híres nevelő-intézetben mindig magyar prédikácziókat tartottak. A kolostor hálából s tiszteletből megrajzoltatta nagy jótevőjének, Pázmánynak életnagyságú arczképét, mely a kolostor ebédlőjét diszíti. Ezt tartják Pázmány leghívebb arczképének (Dörre).
A háborúk s tüzek csapásait e kolostor sem kerülte ki. Templomukat Bocskay a protestánsoknak adta; de Forgách érsek már 1607-ben visszavette. Az 1666. és 1683. évi tűz sokat ártott épületeiknek. A pestisek alkalmával páratlan önfeláldozást tanusítottak s a városi polgárság közadakozásból a mai utczai emeletes kolostorszárnyat építtette nekik, mely 1749-ben lett készen. Ma a szigorított szabályú ferencziek lakják, kik a hívek gondozásában igen nagy szolgálatot tesznek. 1900-ban templomukat szépen kifestették s általában igen jó karban tartják.
183E soron mindjárt következik a 102. sz. ház. Emlékezetes hely, mert itt állott egykor az egyesült protestánsok temploma, mely annyi czivódásnak volt a tárgya. 1615-ben építettek itt toronynyal s harangokkal ellátott tágas templomot, melléje lelkészlakást és iskolát. S ez időben 3 templom is volt a kezükön: a mai plébániai templom, a Nyáry Sarolta által ajándékozott telken kezdtek építeni ugyanoly helyiségeket az Alsó-patak-utczában. Legtovább maradtak Szt. Jakab-utczai templomuk birtokában, csekély megszakítással az 1666-iki nagy tűzig. Ezután, alig hogy kijavították, 1671-ben ezt is, meg az alsópatak-utczait is elvették tőlük s a város amazt a benczéseknek (most jöttek ide másodszor), emezt a pálosoknak adta. Thököly ugyan 1683-ban visszaadta neki, de távozása után néhány hó mulva ismét mindakettőt elvesztették s ugyanazok a szerzetesek kapták meg. II. Rákóczy Ferncz 1703-ban bevonul a városba s a benczések templomát visszaadja a protestánsoknak, Heister azonban kegyetlen önkénykedéssel veri ki őket; az ajtókat betörték s a prédikátort a ferencziek mögötti kiskapun „örökre” kiutasították. Ekkor nagyon sok protestáns család végleg elköltözött Nagyszombatból. A düledező épületet a trinitáriusoknak ajánlotta fel a város; de ezek csak addig laktak ott, míg ismertetett kolostoruk elkészült. Majd az 1724-ben betelepített Szt. Orsolya-rendi apáczáknak kínálták, de ezek is rövid ideig laktak ott. Azután a város a templomot lebontatta; sokáig lovaglókaszárnya volt e helyen, ma pedig magánház van.
Nagyszombat. – A város-torony.
Saját felv.
Most, ismét dél-északi irányt tartva, a főutczával kelet felől parallel haladó Pálos-utczába térünk. Mindössze 36 házból áll, melyek között nehány igen régi épület van s általában valamennyi közönséges földszintes ház. Ez utcza elején, éppen a Pálos-templom előtt, bukkan elő a Tirna-patak, melyet a felsőpatak-utczai malomtól egész eddig 1847-ben boltozattal láttak el. Azelőtt nyilt mederben folyt végig a városon s nemcsak a közlekedésnek, hanem a tisztaságnak és hygiéniának is kárára volt. A pálosok templomától fogva ismét nyílt, szűk mederben halad tova s a várostól délre a másik ággal egyesül s a Dudvágba siet. Ebben az utczában egyébként csak a pálosok egykori temploma az, melyről néhány szót kell ejtenünk.
