A lövőegyesület háza.
A lövőegyesület háza.
Már említettük, hogy a külső építkezés sokáig tiltva volt s 1601-ben a meglevő házakat is lebontották. De a XVIII. század békésebb évtizedei mindjobban felbátorították a lakosságot. Különösen az esztergomi kanonokok, intézetek s világi előkelőségek építettek szép lakásokat, melyek közül nehány ma is látható s legtöbbje nagyúri ízlésről tanúskodik. Nagy telkeket vettek a városnak mind a négy oldalán s azokat elég magas kőfallal vették körül. Elköltözésük után helybeli polgárok kezére kerültek s azok gazdasági épületekkel rakták meg. Különösen a nyugati oldalon van néhány szép major. A Krausz-féle major végében ma is látható egy magasabb, toronyszerű helyiség, mely a Csákyaké volt s itt állítólag Martinovits nehány éjjeli gyülekezetet tartott. Újabban ezen az oldalon néhány csinos földszintes ház is épült. A déli oldalon, a Pálos-utcza végén, van az 1880-ban megszünt lövőegyesület háza, mely 1795 körül épült s 1802-ben nagy udvarával együtt Berchthold grófnő bőkezűségéből földiszíttetett. Ez alkalommal az udvari kapubejárás fölé helyezett chronostikon az 1802. évet kétszer tartalmazza. Így hangzik:
ConCors SoCIetas JaCVLatorIa LIberae regIaeqVe VrbIs TyrnaVIensIs
portaM hanC pVbLICI ornatVs gratIa ereXIt – Charae patrIae hoC paCto
DefenDenDae Intenta. (1802.)
portaM hanC pVbLICI ornatVs gratIa ereXIt – Charae patrIae hoC paCto
DefenDenDae Intenta. (1802.)
E kőlapot a most épülő járásbírósági épület miatt el kellett távolítani. A lövőház mai alakját 1867-ben kapta. Ma mulatságok, díszebédek s egyéb ily alkalmak rendezésére használják. Ez a lövész-egyesület 1838-ban tartotta meg 600-ik évfordulóját; e szerint tehát egyenlő korú volna a szab. kir. várossal. Ez épülettel szemben van az Emmer-féle ház nagy kertjével. E házat 1754-ben építtette Mária Terézia a konviktus számára s a kert is azé volt. Később egy kanonok vette meg.
