A megyei közkórház.
A megyei közkórház.
Odább, a vasúton túl, terül el a Pozsony-vármegyei nyilv. jell. kórház modern berendezésű épülete. Közadakozásból épült 1824-ben 40,000 frton. A Bach-korszak idején közkórház volt. 1867-től fogva ismét magánkórház s 1886 óta Szt. Vincze apáczái gondozzák. 1898 óta nyilvános jellegű s 40,000 frton tetemesen javították. Most épült külön helyiség a ragályos betegek számára, továbbá bonczoló- és halottas-kamra. Évenként átlag ezer beteg van benne. Fejlesztése körűl nagy érdeme van Christian János dr.-nak. E nagy hely azelőtt a Rubrorum seminarium kertje volt.
Tovább haladva, a gyepmesteri lakáshoz érünk, mely mellett egy kőkereszt van. Az egykori pallos-jog áldozatai e feszület előtt végezték utolsó imájukat s itt végezték ki őket.
A várostól délkeletre, a modorfalvi út mentében van a Treumann-féle malátagyár. Ez az épület azért érdemel említést, mert ez alatt van az a nagyméretű pincze, melyben 1824-ben a Szulinyi-féle 2110 urnás boroshordó volt, a mely legnagyobb volt egész Európában s a nevezett évben tele volt borral.
A vasúton túl három temető van. Az ág. evangélikusok 1798-ban kaptak temető-helyet; a mait 1846-ban alapították. A katonai temető 1783-ban 198keletkezett. Az izraeliták közös temetője 1878-ból való, másik temetőjük, mely a Kőmalom táján van, 1800-ban alakult.
A külső város keleti részén apró házakon kívül két téglagyár van.
Az északi rész még a XVIII. század közepéig városi halastó volt. Mária Terézia elrendelte lecsapoltatását, mert mocsarai a város levegőjét nagyon rontották. Másik felén, az észak-nyugati részen, terül el a híres Stummer-féle nyersczukor-gyár. Mellette van a városi uszoda.
