A pálosok temploma.
A pálosok temploma.
A pálosok 1653-ban jöttek a városba, hogy a rendtagok az egyetemet látogathassák. Tizenkét fiatal s egy-két előljáró számára lakóházat béreltek. Csakhamar több alapítványban és segélyben részesültek; 1671-ben pedig a kálvinisták patak-utczai templomát és a mellette levő épületeket nekik adta a város. A templomot mai kisszerű s kevésbbé díszes alakjára hamarosan átlakították; melléje 1701-ben szép Mária-kápolnát építettek, maguk pedig jóideig a szomszédos épületben laktak. Közben a templom mögötti kerti helyiségeket is megkapták s hozzáfogtak a Simor János-utcza felé nyiló L alakú emeletes, díszes kolostor építéséhez. Mai alakjában csak 1719-ben volt lakható s azóta ott laktak 1786-ig, mikor aztán II. József a rendet végképpen megszüntette. Ismételjük, hogy ez nem volt valóságos kolostor, hanem az egész honi rendtartomány itt taníttatta tagjait. E kolostorban írta Ányos Pál is bánatos elégiáit s itt mutatkozott be Barcsaynak. Eltöröltetésük óta a kolostor aktiv s nyugalmazott katonatisztek lakása.
184Ők gondozták a félórányira fekvő modorfalvi templomot is, a mellette levő lorétomi Szűz Máriának hajdan igen látogatott kápolnájával együtt. A templomot Szalkovits Ádám esztergomi kanonok, a község szülöttje építtette 1662-ben s a várostól odáig szép statio-képeket állíttatott fel. 1823-ban megszüntették. A városi Pálos-templomot Csáky gróf esztergomi kanonok a XIX. század elején renováltatta s azóta világi pap vezeti.
Folytatólag az Alsó-patak-utczába, majd a Mészárszék-térre érünk s az előbbi sikátor-része, mint említők, lakható. E tér a legrégibb idők óta ezt a nevet viselte.
Ez utczáktól keletre párhuzamosan halad a Simor János-utcza. A város déli falánál, az egykori zsidó-kapunál kezdődik. Nevét Simor primástól vette, ki ez utcza északi végén 1886-ban nagy fiú-árvaházat alapíttatott. Azelőtt az 1800-ban kinyitott zsidó- (vagy Lanczer s nem Lauzzer) kaputól Újkapu-utczának, előbb a benne lakó iparosoktól Szűr-, még régebben, szebb magyarsággal Posztómető-utczának nevezték. A XVII. század közepétől kezdve ebben az utczában több főúri családnak volt háza. Ebben az utczában van a statusquo izraelitáknak 1892-ben, a sikátorban pedig az orthodoxoknak 1891-ben épült zsinagógája. Elváltak 1881-ben.
