Kereskedelem és forgalom.
Kereskedelem és forgalom.
Kereskedelme szintén nem oly élénk, mint a minőről a város régi évkönyveiből értesülünk. A szegényedés, meg Pozsony és Bécs közelsége okozza annak a hanyatlását is. Vásárjai még 30 évvel ezelőtt messze vidékről egybevonták az eladókat s vevőket; mostanság évről-évre néptelenebbek. Marha- s főképpen lóvásárjai ma is látogatottak.
200Gabonatermelése az elsőrendűek közé tartozik. Valamikor bortermelése is igen híres volt, úgy minőségét, mint mennyiségét tekintve. A szárazpataki szőlőhegy már 1347-ben szerepel Királyhegy néven és sokszorta nagyobb területű volt a mainál; 1717-ben igen sok szőlőt kiírottak.
A város forgalmi útjai, a városi évkönyvek bizonysága szerint, a legrégibb idők óta kiváló gond tárgyai voltak. A Gerencsér felé vezető országútja 1735-ben készült; a nádasi újabb út pedig 1818-ban. 1842-ben szabályozták a mellékutakat. 1846 óta érintette a várost a szered–pozsonyi lóvonatú vasút, melyet 1873-ban gőzvasút váltott föl. 1876-ban megnyilt a vágvölgyi vonal, 1896-ban pedig a nyitra–kutti vonal s így most minden irányban gyors és kényelmes összeköttetései vannak. A távíró 1868-tól, a telefon pedig 1901-től fogva szerepel a városban.
A város legnagyobb forgalmi útjai jól vannak kövezve. Az utczakövezés már a XIX. század első negyedében folyt, éjjeli lámpásvilágítás pedig 1830-tól fogva van; 1900-ban az addigi kőolajos lámpákat a gázvilágítás váltotta föl. Sajnosan nélkülözi a város a csatornázást és vízvezetéket s az utczák öntözése és tisztántartása ezért bajos és fogyatékos.
