A ferencziek temploma és zárdája.
A ferencziek temploma és zárdája.
A jezsuiták templomához közel, ugyanazon oldalon, de már a Ferencziek terén van a Szűz Máriáról nevezett szent ferenczrendű tartomány pozsonyi zárdája és temploma, a mely a legrégibb a pozsonyi zárdák és szerzetesházak között. Alapításának ideje bizonytalan. A rendtartomány levéltárában levő kézirat szerint IV. (Kún) László alapította 1280-ban az Ottokár cseh király fölött nyert győzelem emlékére. (Bél Mátyás szerint a szent ferenczrendűeknek már IV. Béla idejében volt kolostoruk Pozsonyban, csakhogy ezt Ottokár elpusztította.) 1526 decz. 17-ikén ebben a zárdában ment végbe Ferdinándnak Magyarország királyává való megválasztása.A karok és rendek később is gyakran űléseztek itt. A zárdát és templomot többször pusztította tűzvész. 1533-ban a török zavarok alkalmával puskaport is készítettek a zárdában. Később sokat szenvedett a földrengésektől (1586–1602.). A Főtér felé kinyúló szárny 1637–1646-ig, a homlokzat első emeleti része 1725-ben, a második emelete pedig 1860-ban épült. 1638 jan. 17-én III. Ferdinánd király fivérével, Lipót főherczeggel együtt a zárda ebédlőjében ebédelt. A zárda kertjében levő kijavított nap-óra igen régi, mert már 1723-ban renoválták. A zárdának menedékjoga is volt. A koronázások alkalmából a megkoronázott király mindig a szent ferenczrendűek templomába ment, a hol Szent István kardjával felavatta az arany-sarkantyús vitézeket, utána pedig az Irgalmasok-terére (mostani Vásártér) ment és letette a királyi esküt. 1848-ban a zárda II. emeletén voltak a börtönök, míg a vízi kaszárnya szobáit rendbe hozták.
Pozsony. – A ferencziek templomának tornya.
Körper K. felvétele
A zárda megújítását a porta melletti falon egy kőtábla örökíti meg ezzel a fölirattal:
„Aedes has vitiatas Franciscus Josephus Rex Apostolicus avitis liberalitatis vestigiis insistens insigne hocce splendore nitere fecit.”
Van továbbá egy kereszt ezzel a fölírással: „Christum non istum sed Christum Crede per Istum.” A keresztet annak emlékére állították oda, hogy a zárda renoválása alkalmából a Szent János kápolna előtti mély árokban nagyszámú emberi csontvázat találtak, a melyek állítólag azoknak a maradványai, a kik Prokop huszita-vezér kegyetlenségei elől a kápolnába rejtőztek, de fölfedeztetésük után kegyetlenül megölettek. A második emeleten van a rend értékes könyvtára. A zárda kertjének új fala a rácscsal együtt 1896-ban készült.
A szent ferenczrendűek pozsonyi zárdájához tartozik a jezsuiták klastromának falához épített, úgynevezett „Philippsburg”-épület az Orsolya-utczában, melyben jelenleg az „Ipartestület” és az „Iparos betegsegélyző-pénztár” hivatalos helyisége van. (Ez az épület 1726-ban épült.)
A szent ferenczrendűek templomának alapítását a szentély homlokzatán levő chronostikon hirdeti. A templom fölszentelése III. Endre királyunk alatt történt, 1297 márczius hó 27-én.
154A templom eredeti részeiből ma csak a szentély, a torony és a torony mellett a hajóba vezető ajtó áll fenn. A mostani boltozat 1616-ban készült. Igen érdekesek a szentély faoszlopai. Nevezetes, hogy a templomban néhány lutheránus és kálvánista is el van temetve. Ez Bethlen Gábor parancsából történt 1619-ben, mikor Pozsonyt elfoglalta.
A templomban és az ahhoz tartozó kápolnákban, melyekben 2500 ember fér el, az ország számos jeles családjának a sarjai pihennek. Így a homonnai Drugeth gróf, a híres-neves Ordódy, Csáky gróf, Czobor Imre gróf és Palocsay-családok, Fejérkövy esztergomi érsek, Telegdy János kalocsai érsek, Jakusits-család, a Szencziek, Héderváryak, Szentkeresztyek, Amadék, Rákóczy grófné stb., kiknek síremlékei azonban már jórészt fölismerhetetlenek. A legújabb sírkő 1826-ból való (Klobusiczky József borsodi főispáné). A főoltár 1737-ben, a chorus 1710-ben készült. Ezenkívül még hat oltár van a templomban. A főoltár mellett két ritka nagyságú gyertyatartó áll 1656-ból. A legnevezetesebb ereklyéje azonban a templomnak Szent István jobbjának egyik részecskéje, a melyet Szent István király ünnepének hetében nyilvánsos tiszteletre szoktak kitenni. A templomnak ezenkívül még számos ereklyéje van, így a János-kápolnában, egy üvegszekrényben Szent Rupert vértanú testét őrzik, mely 1771-ben került oda Rómából. A templom előtt már 1532-ben állott egy kereszt, melyet az idők folyamán mindig megújítottak.
A kápolnák közül az első helyet, a templom hajójának északi oldalához csatolt Szent János evangelista, másképp holtak kápolnája foglalja el, mely Ortvay szerint a XV. században épült. (Azért nevezik holtak kápolnájának is, mivel 1591-ben egy zárdafőnök Szent János evangelistának oltára helyébe a megholt hívők oltárát állíttatta.)
Pozsony. – A Szt. János kápolna belseje.
Ortvay: Pozsony város történetéből
A tudós Ortvay ezeket mondja róla: „Ez a kápolna a gót izlés remeke, egy építészeti bijou, a miért még Franczia- és Németország is megirigyelhetne bennünket. Pedig e kápolna már régen ki van vetkőztetve eredeti szépségéből, melyben az a XV. században pompázott. Földig leszálló boltgerinczek, czímeres zárókövek, formás, karcsú árkádok, finom pálczatagok, lóhereleveles zárványok, négyszirmú rózsadíszek, csinos, kúszó levélcsokrok alkotják az ornamentácziót. Három- és négylombos lóhereívek zárják a nagyszerűen tervezett ablakok osztályainak mindegyikét. Csupa ihlet és költészet, áhítat és fenségesség mindenfelé; a hatalmas támpillérek pedig külsőleg fejezik ki a kis épület monumentális jellegét.”
155A kápolna epistola-oldalán látható a Nep. Sz. János kőszobra. A kápolnával egy idős a keresztfolyosó is, mely oltárokkal, szentképekkel, szobrokkal, néhány síremlékkel és gyóntató-székkel van tele. A sekrestye mellett van a Rozália-kápolna. Ezt a város építtette 1502-ben, a pestis alkalmából tett fogadalom emlékére. Ebben a kápolnában 1805-ben József nádor minden ünnep- és vasárnapon misét hallgatott. A kápolnát 1892-ben renoválták. A lorettói kápolnát 1708-ban kezdték építeni. Főalapítója herczeg Esterházy Pál nádor, kinek itt a czímere is látható. Azóta a kápolnát többször megújították. 1814-ben épült a lorettói és a Szent János-kápolna között az ú. n. Szent Sír kápolnája, melynek falai freskókkal voltak díszítve.
Végül még néhány szót akarunk mondani a templom tornyáról, mely a magyarországi csúcsíves tornyok egyik legelseje és remeke, melyet a műértők a bécsi Szent István és a freiburgi dóm tornyaival egy színvonalra helyeznek. Építésének ideje bizonytalan. Némelyek szerint a templommal együtt, mások szerint előbb, illetőleg utóbb épült. A mostani torony azonban már nem a régi. Legújabban országos közakadozásból (78.000 korona) teljesen újjáépítették. A torony építése Schulek Frigyes tanár vezetése alatt 1895 június 16-tól 1896 június 16-ig tartott. Az új torony teljesen a régi utánzata. 1897 május 16-ikán szentelte föl Vaszary Kolos biboros herczegprimás, a király, az uralkodóház tagjainak, a kormány és az ország főméltóságainak jelenlétében, a koronázó emlékszobor leleplezése után. Ekkor vette magához ő felsége a zárda ebédlőjében a poculum caritatist.
Ennek emlékét a következő emléktábla örökíti meg a zárda bejáratának jobb oldalán:
„Ama legörvendetesebb esemény emlékére, hogy Király Ő Felsége
I. FERENCZ JÓZSEF
környezve a főherczegek és főherczegnők s több magasrangú és főméltó-
ságot viselők díszes koszorújától,
A düledező régi templomtorony hű mintájára építetett új toronynak meg-
áldási ünnepén 1897 május 16-án jelen lenni s azután az ebédlőben szt.
Ferencz fiainak legalázatosabb hódolatát kegyesen elfogadni méltóztatott.”
I. FERENCZ JÓZSEF
környezve a főherczegek és főherczegnők s több magasrangú és főméltó-
ságot viselők díszes koszorújától,
A düledező régi templomtorony hű mintájára építetett új toronynak meg-
áldási ünnepén 1897 május 16-án jelen lenni s azután az ebédlőben szt.
Ferencz fiainak legalázatosabb hódolatát kegyesen elfogadni méltóztatott.”
A régi torony köveiből Magyarország ezredéves fennállásának emlékére a pozsonyi első takarékpénztár szép emléket emelt a ligeti díszkertben, nem messze a nyári színkörtől.
Pozsony. – A vásártér az irgalmasok templomával.
Körper K. felvétele
