A Szent András-temető.
A Szent András-temető.
A Duna-utcza végén van a Szent András-temető. Csinos kápolnája 1861-ben épült Feigler Ignácz építész tervei szerint. Ebben a temetőben a következő nevezetes férfiak aluszszák örök álmukat: Rónay Jáczint dr., az európai hírű tudós, Kossuth fiainak londoni tanítója, Mária Valéria kir. herczegasszony nevelője; – csatószegi Csató Pál, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-társaság tagja; – Szlemenics Pál, pozsonyi jogtanár és hírneves jogtudományi író; – Querlonde Nándor, 1848-iki honvédezredes; 163– Szlávy József koronaőr, m. kir. miniszterelnök, a szabadságharcz után emigráns; – gróf Esterházy István, főispán és 48-as honvéd; – Hollán Adolf dr., Magyarország egykori protomedikusa; – Vizkeleti Ferencz, udvari tanácsos, budapesti egyetemi tanár; – Füzy Szaniszló kir. tanácsos, a magyar birodalmi irgalmasrend tartományi főnöke; – Knauz Nándor dr., pozsonyi prépost, a M. T. Akadémia tagja; – Orosz László kir. tanácsos, törvényszéki biró, a nemzeti ügy lelkes apostola; – Danielik József, a Magyar Írók Életrajza gyűjteményének írója; – Meszlényi Jenő, 1848-iki honvédezredes, Kossuth Lajos sógora; – Králik Dénes honvédezredes, stb. stb.
A Szent András-temető mögött van a pozsonyi fiókpályaudvar. (A soproni, dunaszerdahely–komáromi h. é. vasutak pályaháza a m. kir. államvasutak igazgatása alatt.)
A fiókpályaudvar mögött, illetőleg mellett vannak a katonai élelmezési raktár, a sodronygyár, a hidász-szertárak, a czérnagyár és a malomligeti ág.
A fiókpályaudvar különben összeköttetésben van a főpályaudvarral.
A fiókpályaudvarról, illetőleg a Szt. András-temetőből a Temető-, Széchenyi- és Kórház-utczán át is lehet visszajutni a Belvárosba, mely úton a Vásár-térre érünk. A Széchenyi-utczában az Eötvös-utcza sarkán van a tanítónőképző intézet. Az intézetet legújabban jelentékenyen kibővitették.
A Kórház-utcza elején, a Bognár-utcza szögletén van a kath. polgári ápolóház és templom. Ez a város legrégibb emberbaráti intézete, mely már a XIV. század óta áll fenn. Ugyanezen az oldalon odább fekszik az Erzsébet-apáczák temploma és klastroma. A templom 1740-ben épült, a zárda még előbb. A templom leégett tornyát újabban ékesen fölépítették. Belseje szép barokk-modorú. Az utcza túlsó oldalán a cs. és kir. gyalogsági kaszárnya van, mely hajdan árvaház volt. 1720-ban épült. Ezen a helyen volt a történetileg híres Wesselényi Ferencz nádor kertje.
A Kórház-utcza végén, az Erzsébet-utcza 13. sz. a. van az 1858-ban épült háromemeletes állami kórház, melyet 1864-ben adtak át a nyilvánosságnak. 1899-ben kibővítették az épületet és pedig 300 elmebajos részére készült pavillonnal, 45 fertőzőbeteg számára szolgáló helyiséggel, egy tetemházzal, kórbonczoló laboratoriummal és mosókonyhával. Az átalakítás 360.000 forintba került.
