Alsólócz.
Alsólócz.
Alsólócz, a bécs–zsolnai vasútvonal mentén fekvő tót kisközség, 77 házzal és 645 róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. Postája Nagybresztoványon van, távírója és vasúti állomása meg Lóczbresztoványon. E községet Loch alakban a pozsonyi káptalannak egyik 1290-iki oklevele említi, a mikor Bacha comes fia, Mihály ezt az öröklött birtokát a nyitrai káptalannak hagyományozza. 1309 és 1313 között Doncha asszony szerepel birtokosaként a ki Nagy Abának adja el. 1339-ben Lóczi Tamás fia Mihály van birtokosaként említve, 1430-ban pedig a beregszegi Német család az ura, melyet a Vatai család vált fel. 1495-ben II. Ulászló Pogány Péternek és Vizközy Andrásnak adományozza. 1506-ban Verbőczi István is birtokosa. 29Mindeddig csak egy Lóczról van szó; 1529-ben találkozunk a másik Lócz faluval és ekkor Alsólócz Kis-Lócz néven szerepel. 1651-ben a Kelecsényi és a Ravasz családokat találjuk itt, a kik birtokukra III. Ferdinándtól új adománylevelet nyernek. 1715-ben Magdolna Katalint, Rattkay István özvegyét is itt találjuk, a ki sörházát és majorját a nagyszombati székesegyház Szent Háromság oltárának ajándékozza. A XVIII. század folyamán az Illésházy, Ambró, Kádas, Hrabovszky, Bencsik és a Zabafy családok voltak a birtokosai, a mult század elején Sipeky Sándor, Molnár Pál, Nyáry János gróf és Jánoska Ignácz és János. A Jánoska család birtokai 1844 körül vétel útján a Prileszky család tulajdonába mentek át, míg az Illésházyak birtoka 1838-ban, a család kihaltával, a Sina báró család tulajdonába került. Most Fekete Aladárné bárónénak van itt nagyobb birtoka és csinos újabb úrilaka, mely előbb Esterházy Katalin grófnőé, azután a Bencsik, majd a Sipeky családé volt és örökség útján került a mostani tulajdonos birtokába. Kivüle még Molnár Pálnak, Szecsey Györgynek és Szabinovszky Ignácznak van itt nagyobb birtoka.
