Alsónyárasd.
Alsónyárasd.
Alsónyárasd, az Alsó-Csallóközön fekvő magyar kisközség, melynek 188 háza és 1616 lakosa van; de az utolsó népszámlálás csak 1498 lakost talált itt. Vallásuk róm. kath. Hajdan csak egy Nyárasd állott fenn és a mai Alsó- és Felsőnyárasd egy község volt, melyet csak a tagosításkor osztottak ketté, a mikor az egyik fele Nyárasd néven, a másik, ezzel teljesen összeépített fele pedig Papnyárasd, vagy Papszer néven szerepelt. A község hajdan a Kis-Duna mellett feküdt és régi helyét ma is Faluhelynek nevezik. Egyik részét IV. Béla a pozsonyi káptalannak adományozta 1237-ben; a másik része az Ágh családé volt. Az okleveles nyomok azonban még régibb időkre vezetnek, mert Tamás esztergomi érsek 1193-ban már kápolna építésére adott engedélyt. 1434-ben a Fraknói grófokat találjuk itt, a kik birtokukat Molnári Kelemen győri püspöknek adják át. 1553-ban, a portális összeírásban, a pozsonyi káptalannak 7, Serédy Gáspárnak és Mérey Mihálynak 8–8 portája fizet adót. 1647-ben a pozsonyi káptalan és özv. Amade Lénárdné a birtokosa. 1787-ben már a Pálffyak az urai s id. Pálffy János grófnak ma is 30van itt nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája, hol számos érdekes műkincset őriznek. A mult század második felében serfőző-ház is volt a községben s marhavásárai messze vidéken híresek voltak. 1849-ben határában két kisebb ütközet volt. Az itteni honvédemléket, a millennium alkalmából, ezeknek az emlékére állították föl; egy másik emléket pedig az osztrák az 1849 január 13-án elesett Geramb osztrák alezredes emlékére emelt. E község azelőtt a pest–pozsonyi országútnak egyik legfontosabb pontja volt, a mennyiben az országgyűlésre Pozsonyba utazók mindenkor az itteni uradalmi nagyvendéglőben szálltak meg; Kossuth Lajos és Deák Ferencz is akárhányszor itt háltak meg. Itt volt különben a lóváltás is. Az itteni néphagyomány a község keletkezésére vonatkozólag azt tartja, hogy hét család alapította és pedig a Mikóczy, Csölle, Nagy, Szalay, Várady, Tóth és Szabó családok, a kik állítólag mint molnárok és halászok e községek első telepesei lettek volna. A katholikus templom egyik része még 1307-ből való, a mikor Miklós és Pasca grófok itt kápolna-építésre engedélyt kaptak. Az idők folyamán a kápolnából templom lett, melyet legújabban 1853-ban alakítottak át. A lakosok iparegyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Arkosár és Szigeti vadászlakok, Béllye puszta, Disznóskút erdészlak, Jánostelek s Lapogosi major, Kisrévház és Öregrév. A község körjegyzőségi székhely. Van saját postája és távírója, vasúti állomása pedig Felistál-Nyárasd.
