Bős.
Bős.
Bős, alsócsallóközi magyar nagyközség, 386 házzal és 2710, nagyobb részben róm. kath. vallású lakossal. Egyike legősibb községeiknek, melyet Jerney (M. Nyelvkincsek 23. és Cod. Dipl. I. 448.) az 1102-ben említett Beys községnek tart. 1262 és 1274 között többször találjuk említve. Hajdan bessenyő-telep volt, s az Amadé család IV. Béla királytól kapta adományul. A XIII. században Amadé fia Lothárd, majd meg ennek utódai: az Amadé grófok bírták. 1345-ben Böősi Máté nevében is szerepel. A pápai tizedszedők jegyzékében Bess néven van említve; 1380-ban Lothardus de Böős királyi ember nevében, 1398-ban pedig Beus alakban. 1402-ben Beusi István fia Bodugh János átiratja Nagy Lajos király 1359-ik évi levelét, melylyel a néhai Miklós bán fiának Jánosnak birtokait magszakadása következtében atyafiainak Omode-, Lothard-, István- és Miklósnak adományozza. 1468 szept. 27-én Mátyás király hetivásár tartására ad jogot a községnek. Az 1553-ik évi portális összeírás szerint Amadé László 23 portája adózott. A mult század elején Amadé Tádé volt az ura, a kiben a család kihalt. Mostani birtokosa gróf Üchtritz-Amadé Emil, kinek itt nagyobb kastélya van, mely hajdan tornyokkal és vízárkokkal megerősített várkastély volt. Itt élt Amadé László, a költő is. A községben levő római katholikus templom nagyon régi és gótikus részletei ma is érdekesek. A plébánia a Pázmány-féle jegyzékben régi plébániaként van említve. A lakosok olvasókört és keresztény fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn, a birtokos grófnak pedig mezőgazdasági szeszgyára van. Az 1848-iki szabadságharczban a község határában ütközet volt. 1861-ben és 1867-ben a község nagy része leégett, a mult század végén pedig több izben sújtotta az árvíz. A XIII. századbeli oklevelek több oly helységet említenek, melyek Bős határában állottak. Így Arpár, vagyis Árpád, továbbá Árpádsoka, villa Vitéz, villa Pogány, Bálványvíz és Pogánysziget. A község határában fekvő és ma Árpásnak nevezett földterület, úgy látszik, a XIII. században emlitett Árpád vagy Árpádsoka emlékét tartja fenn. A mult század elején répaczukorgyár is volt a községben, és messze földön híres ménes és tehenészet. Ekkor ide tartoztak Varjas, Tejke és Feketeerdő puszták, ma pedig ezeken kívül még Kotliba major és Malomfölde lakóhely is ide tartozik; újabban Tejke pusztából Telke puszta lett. A községben van posta, távíró és gőzhajó-állomás; vasúti állomása Dunaszerdahely.
Bős. – Az Amade-féle kastély (Most Üchtritz-Amade Emil grófé).
Saját felvételünk
