Deáki.
Deáki.
Deáki, a budapest–bécsi vasútvonal közelében fekvő magyar nagyközség, 478 házzal és 2825, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. A községben van posta, távírója pedig Vágsellyén van. Ősi neve Wag, majd Vágfölde volt. Az előbbi néven már Szent István királynak a pannonhalmi apátságot alapító oklevelében van említve 1001-ben. 1261-ben Sala, majd Salafölde néven szerepel. Mai nevén csak 1296-ban találjuk Diaky alakban. Deákit a XIII. század vége felé német hadak szállották meg, de III. Endre 1291-ben visszafoglalta. A XIV. század elején trencséni Csák Máté birtoka volt, de a vármegyei törvényszék 1323-ban ismét odaitélte a pozsonyi egyháznak, melyben Miklós prépost kérésére I. Károly király az egyházat 1326-ban megerősítette. II. Béla király is már mint a Szent Istvántól adományozott és Szent 49Lászlótól megerősített birtokról emlékezik meg 1138. évi oklevelében. Az 1553. évi portális összeírásban Nyáry Ferencznek, a prépostság kormányzójának 40 portáját adóztatják. 1787-ben a kir. kincstáré, de a mult század elején ismét a szentmártoni apátságot találjuk említve birtokosául, melynek itt híres tehenészete volt. Ma is ez az apátság a legnagyobb birtokosa. Szűz Mária tiszteletére szentelt egyházát már II. Paskál pápa említi 1103-ban, de mai, híres románstilű temploma az ősi, kisebb templom helyén, a XIII. század első negyedében épült a monostorral együtt, mely utóbbinak azonban ma már nyoma sincsen. E románstilű templomnak u. n. felső temploma, vagyis felső hajója is van, melyben a legrégibb freskófestészet nyomai látszanak. Az a misekönyv, melyben a legrégibb magyar nyelvemléket a „Halotti beszéd”-et megtalálták, a deáki plébániáé volt. Misekönyvön kívül midenféle egyházi szabályokat és halotti szertartásokat tartalmaz, többek között az ismeretes halotti beszédet és könyörgést, melytől nevét is nyerte. Máskülönben Pray-kodex-nek nevezik, mert Pray György történettudós fedezte fel a XVIII. században. Szakértők határozott állítása szerint, e nevezetes kodex a XIII. század harmadik tizedéből való lehet és így egyetlen magyar nyelvemlékünk, mely az Árpád-házi királyok korából reánk maradt. Ezt a nagybecsű ereklyét most a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. A református templom 1794-ben épült és 1889-ben megújíttatott. A lakosok róm. kath. és ev. ref. olvasókört és izr. nőegyesületet tartanak fenn. Van itt gőzmalom is. E község közelében feküdtek a XIII. században Villa Russorum, vagyis Oroszfalu és Palota községek, melyeket az azonkori oklevelek említenek. Ma ide tartozik Gelencze puszta.
A deáki templom.
A „Csallóközi műemlékek”-ből.
