Diósförgepatony.
Diósförgepatony.
Disóförgepatony, alsócsallóközi magyar kisközség. Házainak száma 103, lakosaié 732, a kik nagyobb részben ev. református vallásúak. Hajdan két község volt egymás mellett: Dióspatony és Förgepatony néven. Dióspatonyt, II. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendelete említi először. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és 10 portája van felvéve. 1764-ben Csiba Mihályt találjuk itt birtokosul. Förgepatonyról csak 1750-ben szólanak a kútfők, a mikor Szüllő Zsigmond itteni birtokrészét átengedi Csiba Imrének és Jánosnak. 1802-ben egy másik Szüllő Zsigmond, itteni birtokát elzálogosítja Gálffy Péternek. A mult század első felében a nagylégi urak és a Pálffy grófi család a földesura, most pedig a gróf Pálffy-féle hitbizománynak van itt nagyobb birtoka. Református temploma 1870-ben épült. Ide tartoznak Aggerdő puszta, Füzérfa és Vilmos majorok. A község postája Szentmihályfa, távírója és vasúti állomása pedig Patony.
