Fehéregyháza.
Fehéregyháza.
Fehéregyháza, tót kisközség, 62 házzal és 469 róm. kath. vallású lakossal. E község eredetileg egyházától vette a nevét, melyet az 1332–37 években a pápai tizedszedők jegyzéke Alba Ecclesia néven említ. 1479-ben Elefánti Benedek volt az ura, ki birtoka felét Cseh Györgynek és Ruebenthurst Jánosnak, ennek az örökösei pedig a nagyszombati Klarisszáknak hagyományozták, míg a birtok másik felét Elefánti Benedek 1484-ben a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak zálogosította el. Később az Esterházyak is részeket szereznek itt, és 1630-ban Esterházy Dániel itteni nemestelkét a nagyszombati jezsuitáknak ajándékozza, a kik a községben 1719-ben házat építtettek és azt nyaralóul használták. Idővel a gróf Brunswik és gróf Chotek család lett az ura; ma Schlesinger Gyulának van itt nagyobb birtoka és az övé az imént említett jezsuita kastély is. A községben csak kápolna van, mely az 1782-iki Batthyány-féle canonica visitatio szerint 1740-ben már fennállott. 1831-ben kolera tizedelte meg a község lakosait. A falu postája Rózsavölgy, távírója és vasúti állomása pedig Nagyszombat.
