Felbár.
Felbár.
Felbár, a csallóközi síkságon fekszik. Magyar kisközség, melynek 89 háza és 669 róm. kath. vallású lakosa van. Hajdan királyi birtok volt, melyet IV. Béla 1269-ben Bodo comesnek adományoz. Az oklevélben egyszerűen Baar néven van említve. E községben állott hajdan az Amadé grófok várkastélya, mely még Bél Mátyás idejében 4 toronynyal volt ellátva. Ezeken kívül birtokosai voltak még az Illésházyak, az Istvánffyak és a Bobokyak; e családok mindegyikének volt itt kastélya. Itt lakott a XVII. században Amadé László báró, a híres költő. A kastély közelében álló Szent Nepomuk szobor talapzatának a föliratát is ő készítette 1754-ben. Istvánffy Miklós, neje Both Erzsébet után jutott itteni kastélyának a birtokába és Bél Mátyás szerint itt írta híres történeti művét is. Később a Zichy grófok voltak a község urai. Ezektől Ullmann, későbbi nevén Szitányi Adolf, ettől pedig Batthyány József gróf vette meg a birtokot, s a gróf özvegye ma is a legnagyobb birtokos itt. Kastélyát, melyben lakik, Szitányi Adolf építtette. Plébániája a Pázmány-féle jegyzékben a régiek között szerepel. Ódon templomát 1778-ban egészen újjáalakították, mely alkalommal az ott talált régi síremlékeket is fölhasználták. Ezek közül ma már csak kettő olvasható. Az egyik Istvánffy Miklós alnádor és történetíró fiának a sírfelirata 1581-ből, a másik pedig nagylucsei Lipcsey Jánosé 1606-ból. Az egyház birtokában három érdekes kehely van, melyek közül az egyik XIV., a másik XV., a harmadik XVI. századbelinek látszik. Az oltár előtt függő ezüstlámpa 1783-ból való. A községben van posta. Távírója és vasúti állomása Szent-Mihályfa. Ide tartoznak az Antónia és József majorok.
