Gajar.
Gajar.
Gajar, a Morva völgyében fekszik. Tót nagyközség 550 házzal és 4254 róm. kath. vallású lakossal. Régi szabadalmas község, mely 1667-ben Lipót királytól vásártartási jogot nyert. 1278-ban Habsburgi Rudolf és Ottokár cseh király között itt ütközet volt. Régebbi birtokviszonyait nem ismerjük; az 1553. évi portális összeírás szerint Serédy Gáspár a földesura, a kinek itt 30 portája adózik. Későbbi birtokosai a Pálffyak lettek és ma is Pálffy Miklós herczegnek van itt nagyobb birtoka és Piszk Samu nagybérlőnek gazdasági szeszgyára. Hajdan harminczad-hivatala is volt és a Morván át réven közlekedett. A község Gaier és Gajring néven is szerepel. A Rákóczy-féle felkelés idején a császári zsoldosok kilenczszer megtámadták, kirabolták és felégették, sőt a temető sírjait is feldúlták. 1873-ban nagy tűz volt a községben, mely alkalommal 153 ház elégett. A mult század folyamán több izben árvíz sújtotta. Katholikus temploma 1658-ban épült. Van saját postája; távírója és vasúti állomása pedig Malaczka.
