Galánta.
Galánta.
Galánta,a zsolnai vasútvonal mentén, a Mátyusföldön fekvő kisközség, a hasonnevű járás székhelye, 268 házzal és 2982, nagyobbára róm. kath. vallású, magyar lakossal. E község IV. Béla királynak 1234 és 1270. évi oklevele szerint, hajdan a pannonhalmi apátság birtoka volt. Egy 1291. évi határleiró oklevél a Galántai Uj fiai birtokának mondja. 1297-ben két Galántáról van említés, melyek közül az egyik Ó-Galánta nevet viselt; de úgy látszik, ez Galántának csak egy része volt. 1303-ban egyrészről Lég fia Ivánka comes és fia Miklós, másrészről pedig berencsi Vörös Ábrahám comes között hitbér- és leánynegyedre nézve egyezség tárgya volt. A pápai tizedszedők 66jegyzékében Gualanta néven szerepel. 1340-ben Galántai Wosk van említve birtokosául. 1425-ben galántai Bessenyey András kapott rá donácziót. 1511-ben galántai Borsi Györgyöt is birtokosul találjuk itt, és az 1553-iki portális összeírásban a Borsy család 22 portája adózik; 1570-ben a galántai Pap család is kapott itt adományt. Galántai Bessenyey Ilona után fia, Esterházy Ferencz örökölte, ki 1579-ben pozsonyi alispán volt. Ez idő óta e család innen írja előnevét. A Bessenyeyek kihaltával női ágon Fekete Márton is jutott itt nemesi birtokhoz, melyre 1590-ben új adományt nyer. 1509-ben a Bessenyey család leányági utódai: az Esterházy-ak, a Fekete, a Balogh és a Nagy családok a galántai birtokra új adományt nyernek. 1695-ben pedig Kostyán Mihály kap itt részbirtokot. Később a Farkas, Galgóczy, Zádory, Batka és a Bezury családok is nagyobb nemesi birtokosai közé tartoztak. Most Esterházy Béla grófnak, a diószegi czukorgyárnak, Ábrahámffy Gyulának és Gülcher Árminnak van itt nagyobb birtoka. A községben két kastély van, melyeket az Esterházyak építtettek. Az egyik, a kisebbik és régibb kastély a diószegi czukorgyáré és ma már gazdasági czélokra szolgál, a másik pedig, mely nagyobb szabású és szép parkban áll, Esterházy Béla grófé. 1705. október 17-én Bercsényi Miklós Galántán tartózkodott. 1707-ben Stahremberg Guidó gróf császári vezér megszállotta és megerősítette. E községben született 1653-ban Esterházy Imre gróf herczegprimás és 1702-ben Ambrosovszky Mihály egri kanonok, történettudós. A hajdan Ó-Galánta nevű részen még az újabb korban ugyanilyen nevű tó terült el, melyet 1823-ban csapoltak le. Kéttornyú katholikus templomát, az Alagovics Sándor plébános gyűjtéséből összegyűlt pénzen, 1794-től 1798-ig építették; de 1829-ben már átalakították. Hajdan e községet a vidék kincses-bányájának nevezték. Van itt a szolgabírói hivatalon kívül járásbíróság, kir. közjegyzőség, két takarékpénztár, társaskör, függetlenségi és negyvennyolczas kör, iparosok olvasóköre, a közművelődési egyesület fiókja, haladó kör és egy „halotti társulat” czímű temetkezési egyesület, mely egyike a legrégibbeknek, mert már 1859-ben alakult. Az Akasztófadomb dűlőn állott hajdan a bitófa. Ide tartoznak Garsd, Külső- és Teréz major, Szeszgyár telep és Kórószeg, mely utóbbi az 1553-iki portális összeírásban Török Balázs birtokaként szerepelt és most Ábrahámffy Gyula birtoka. A községben van posta, távíró és vasúti állomás.
Galánta. – Esterházy Béla gróf kastélya.
Saját felvételünk
